 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ nem szervez tüntetést a televízió épülete előtt
"A Szabad Demokraták Szövetségének
ügyvivői testülete közli, hogy tudomására jutott: a Független
Kisgazdapárt szombati demonstrációját felhasználva, szabad demokrata
szimbólumokkal ,,kidekorált,, ismeretlen fiatalemberek az
egybegyűltek körében azt terjesztették, hogy az ,,SZDSZ február
16-ai tévé előtti tüntetése lesz az igazi demonstráció,,, és erre
,,botokkal, dorongokkal felfegyverkezve várják a részt venni
kívánókat.,,
A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői elítélik ezt a
provokációt, és közlik: az SZDSZ semmilyen tüntetést nem szervez
február 16-ra a Magyar Televízió előtt."
Deutschlandfunk, Késő esti sajtótükör:
A néphadsereg pártirányítása - Raffay-nyilatkozat
"Raffay ezeket mondja: mindkét nevezett politikus éveken
keresztül a katonai politika meghatározója volt, és valójában
kiderült, hogy a katonaság pártirányítása gyakran a tényleges
katonai érdekek ellen dolgozott, és a mindenkori KB-titkár csak a
politikai tisztekkel tartott kapcsolatot. Így ennek a primitív
kádári rendszernek az lett a következménye, amit Bokor megírt a
könyvében. Czinege idejében a honvédelmi minisztert gyakorlatilag
senki sem ellenőrizte, kivéve a kormány úgynevezett védelmi
bizottságát, amely természetesen ugyanazon az oldalon állt, mint a
KB-titkár."
|
|
|
|
|
|
 |
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (1. rész)
|
1989. november 2., csütörtök - Még tartott a Minisztertanács ülése, amikor Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő csütörtökön délután megkezdte hagyományos tájékoztatóját a napirenden szereplő témákról. Az informálásba bekapcsolódott Békesi László pénzügyminiszter és Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke is. A szóvivő bevezetőjében ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet a kormány a belpolitikai helyzetet áttekintése nyomán fogadott el. Ugyancsak közleményt tett közzé a kormány a devizaellátási intézkedésekről.
Bajnok Zsolt ezután arról számolt be, hogy a Minisztertanács
környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter előterjesztése alapján
foglalkozott a dél-alföldi települések ivóvízellátási programjának
végrehajtásával, amelynek eredményeként a múlt év végéig az arzénes
vizű települések száma hússzal csökkent. Ma még húsz olyan település
van - 18 Békésben, és 2 Szolnok megyében - ahol kritikus a
vízminőség, az arzénkoncentrátum a megengedett értékek felett van.
A kormány megállapította, hogy a program biztosítékot nyújt e
súlyos probléma fokozatos enyhítésére és megoldására. Ugyanakkor
határozatba foglalta, hogy az ivóvízellátás szempontjából kritikus
helyzetben lévő települések gondjain azonnal, a lehetőség szerint
leggyorsabb intézkedésekkel mielőbb segíteni kell, 1991 december
végéig biztosítva a megfelelő minőségű ivóvízellátást. A következő
napoktól jó minőségű, egészségre nem ártalmas vizet kapnak a 14 éven
aluli gyerekek, a terhes anyák és az egészségügyi intézmények
ápoltjai.
A kormány Kulcsár Kálmán igazságügyminszter és Szíjártó Károly
legfőbb ügyész előterjesztésében foglalkozott a bíróságokról,
illetve az ügyészségekről szóló törvény módosításával. A korrekciók
lényegéről a szóvivő elmondta: a bíróságokról szóló törvény
módosítási javaslata részletkérdésekben tartalmaz új vonásokat. Az
indítvány szerint a jövőben a Legfelsőbb Bíróság elnökének
személyére a a köztársasági elnök tesz javaslatot, s az Országgyűlés
választja meg hat esztendőre. Az indítvány szerint szűkül, majd
később meg is szűnik az igazságügyminiszter ítélkezési jogköre. A
bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, meghatározatlan időre. Az
ügyészségre vonatkozó változtatások nyomán egyes
kényszerintézkedések tekintetében szűkül az ügyészség feladat- és
hatásköre. Az indítvány szerint a legfőbb ügyész személyére a
köztársasági elnök tesz javaslatot, s megválasztása az Országgyűlés
tiszte lesz. (folyt. köv.)
1989. november 2., csütörtök 19:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (2. rész)
|
A kormány javaslatot fogadott el az úgynevezett szigorított őrizet
megszüntetéséről.
Áttekintette a Minisztertanács a jogi képviselőkről szóló
törvény előkészítésével összefüggő tennivalókat (legutóbb 1937-ben
született törvény például az ügyvédekről). Azóta a különböző
társadalmi, gazdasági, politikai változások közepette létrejött
szervezetek külső és belső ellentmondásokkal, funkciózavarokkal
működnek. Ezek feloldása, megszüntetése csupán új törvény
megalkotásával biztosítható. A kormány az előkészítő munkálatokról
szóló tájékoztatást tudomásul véve, úgy foglalt állást, hogy az
igazságügyminiszter ez év végéig készítse el a jogi képviselőkről
szóló törvény tervezetét. A jogszabály-tervezet egy elemére kitérve
a szóvivő kifejtette: az igazságügyi tárca és ennek megfelelően maga
a tervezett jogszabály is egyetért azzal, hogy szakszervezeti vagy
más típusú jogsegélyszolgálatok működjenek, szerveződjenek. Ez ellen
semmiféle kifogás nincs, az egyetlen kritérium, hogy kizárólag
ügyvédi, jogi kvalifikációval rendelkező személyek működjenek a
jogsegélyszolgálatokban.
Napirenden szerepelt az úgynevezett fontos és bizalmas
munkakörök betöltésével kapcsolatos eddigi előírások áttekintése,
amivel kapcsolatban törvényjavaslat készül. A kérdés aktualitását az
adja, hogy a közélet demokratizálódása, a jogállamiság kiépítése
nyomán a fontos és bizalmas munkakörök betöltését rendező
jogszabályok elavultak, idejét múltakká váltak. A törvényjavaslat
hangsúlyozza: az állam biztonsága, a gazdaság védelme érdekében a
kiemelten fontos beosztások betöltésénél továbbra is indokolt, hogy
a jelöltek büntetlen előéletére vonatkozóan az információkat
törvényesen, jogszerűen be lehessen szerezni.
A központi egészségügyi ellátás, a Kútvölgyi kárház által
nyújtott ellátás is terítékre került a kormány ülésén.
Minisztertanácsi határozat született arról, hogy a központi
egészségügyi ellátás intézménye ugyan fennmarad, de nem a korábbi
kötöttségek, kiváltságok jegyében; ugyanakkor a Kútvölgyi kórház
nyitottá válik. Az indoklás szerint továbbra is indokolt választási
lehetőséget biztosítani abban, hogy a beteg a területileg illetékes,
vagy a központi egészségügyi intézmény szolgáltatásait kívánja-e
igénybe venni. (folyt. köv.)
1989. november 2., csütörtök 19:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (3. rész)
|
A jogosultak körét egyébként a Minisztertanács Hivatala állítja majd
össze; az elgondolások szerint az országgyűlési képviselők, az
állami vezetők, a bírói, ügyészi szervezet országos vezetői, a
fővárosi, megyei tanácsok vezetői, a parlamenti képviselettel
rendelkező pártok vezetői, az országos társadalmi szervezetek
vezetői, az akadémikusok, az egyetemi tanárok tartoznak ide; a
Magyarországra akkreditált diplomaták közül azok, akiknek országában
viszonossági alapon a magyar diplomaták hasonló központi
egészségügyi ellátásban részesülnek, ezen kívül az egyházi vezetők,
továbbá egyes magas kitüntetések és kitüntető címek tulajdonosai,
illetve az érintettek házastársai, kiskorú gyermekei, valamint azok
a nyugdíjasok, akik nyugdíjba vonulásukkor ezt a jogosítványt
megkapták. A kijelölt központi egészségügyi intézmény
szolgáltatásait egyébként a jövőben bárki igénybe veheti, ha
megfizeti a központi szolgáltatás, illetve az egyébként is kapható
egészségügyi ellátás színvonala közötti különbözetet.
A Minisztertanács Hivatalának indítványára a kormány határozatot
hozott a Magyar Köztársaság alkotmányára teendő esküről. Az
államigazgatás és az igazságszolgáltatás dolgozói, továbbá a
fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai ez év
december 31-ig tesznek új esküt a köztársaság alkotmányára. Az új
eskü letételének megtagadása kizárja az illetőt az adott hivatás
további gyakorlásából.
Végül két személyi kérdés is szerepelt napirenden. A kormány
indítványozza a köztársaság ideiglenes elnökének, hogy Földesi Jenő
rendőr altábornagy, belügyminisztériumi államtitkárt saját kérésére,
érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt
tisztségéből mentse fel. Ugyancsak a köztársaság ideiglenes
elnökéhez intézett indítványában a kormány kéri, hogy Szabó L.
István rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet nyugdíjba vonulása
alkalmából, érdemei elismerésével mentsék fel a Zimbabwei
nagykövetség, a Botswana Köztársaságban, a Lesothoi Királyságban és
a Zambiai Köztársaságban betöltött képviselet tisztsége alól. Ez az
első alkalom, hogy az Elnöki Tanács helyett a köztársasági elnökhöz
nyujtják be ezeket az indítványokat.
Ezután Békesi László vette át a szót, s tájékoztatott a kormány
döntéséről a lakosság devizaellátásának, az ország fizetési
mérlegének, devizahelyzetének állásáról. Az erről közzétett
közleményben ismertetett intézkedés hátteréről elmondta: szeptember
végéig az ország turizmusból származó devizaegyenlege több mint 400
millió dolláros hiányt mutat. (folyt. köv.)
1989. november 2., csütörtök 20:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (4. rész)
|
Nagy a veszélye annak, hogy év végére a fizetési mérleg hiánya
meghaladja az 1.4 milliárd dollárt. Az ország a fizetőképtelenség
szélére sodródott. Elengedhetetlenné vált, hogy a folyamat rövid
távú fékezésére a kormány intézkedéseket hozzon. Ebben az
esztendőben növekedett a turizmusból származó konvertibilis
devizabevétel, amely meghaladja a 700 millió dollárt. A lakossági
devizavásárlások viszont elérték az 1 milliárd dollárt. Hozzátette:
az eredeti szándék szerint az új devizaellátási rendszer január
1-jével lépett volna érvénybe, azonban az utóbbi hónapokban kiugróan
magas volt a devizavásárlás, októberben már a 200 millió dollár
közelében járt. Emiatt a kormány nem halogathatta tovább a döntést.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy az idén 35 ezer gépkocsit hoztak
be magánimportként az országba, mintegy 300 millió dollár értékben.
Mindezek nyomán a kormány a parlamentben benyújtott
forgalmiadó-törvény módosításban javasolja a
gépkocsi-magánbehozatalra 25 százalékos ÁFA megállapítását. A
lakosság devizagazdálkodásával kapcsolatos egyéb lépésekre semmilyen
körben nem készül a kormány.
Halmos Csaba tájékoztatójából kitűnt: a Minisztertanács négy
munkaügyi kérdésben döntött. A kormány javasolja az Országos
Érdekegyeztető Tanácsnak, hogy az ez évben érvényes, a vállalatoknak
minden korábbinál szabadabb mozgásteret biztosító bérmechanizmus a
jövő évben is változatlan maradjon. Ugyanakkor elkerülhetetlen az
érdekegyeztetés rendszerének továbbfejlesztése, a középszintű
érdekegyeztetés mechanizmusának kiegészítése. A
foglalkoztatáspolitikával összefüggésben az államtitkár rámutatott:
a kormány továbbra sem munkanélküli segélyezést kíván
rendszeresíteni, hanem a munkahelyteremtés, a vállalkozás
támogatása, az oktatási rendszer korszerűsítése, a felnőttképzési
rendszer hatásosabbá tétele és mindazon tevékenységek, szervezetek
támogatása szerepel programjában, amelyek a foglalkoztatási
konfliktusokat minimalizálják. Ennek kapcsán a parlamentnek
javaslatot tesz arra, hogy a költségvetésből 5.5 milliárd forint
foglalkoztatási alap képződjön. Ebben az évben ez az összeg 2.4
milliárd forint volt.
A kormány áttekintette az újrakezdők, a pályakezdők vállalkozói
kölcsönének kezdeti tapasztalatait, és úgy döntött, hogy január
1-jétől a jelenleg érvényes 300 ezer forintos kölcsönt 400 ezer
forintra felmeli. Szükségesnek tartja, hogy a munkanélküli segély
legkisebb összege a mindenkori minimális bér 80 százaléka legyen.
(folyt. köv.)
1989. november 2., csütörtök 21:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (5. rész)
|
Fehatalmazást adott a kormány arra, hogy a foglalkoztatáspolitikai
alapokból támogassák mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek
többletfoglalkoztatási lehetőséget biztosítanak olyan régiókban,
amelyeket a munkaerőpiaci hátrányok fokozottabb mértékben érintenek.
A vállalkozóvá válást segítő juttatások között szerepel, hogy
azok számára, akik megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek az
újrakezdési, pályakezdési vállalkozói kölcsön folyósításához
szükségesek, további 200 ezer forintos maximális juttatás
biztosítható.
A vállalati vezetők korengedményes nyugdíjazásának kérdésről
szólva az ÁBMH elnöke utalt arra, hogy egy belső minisztertanácsi
határozat lehetőséget biztosított arra, hogy a miniszterek
javaslatára, vezető állású dolgozók a nyugdíjkorhatár elérése előtt
5 évvel nyugállományba mehessenek. Ez a gyakorlat nagyon sok
kritikát kapott - teljesen jogosan. A Minisztertanács január 1-jével
hatályon kívül helyezte a vezető állásúak kivételes méltányossági
alapon történő korengedményes nyugdíjazására vonatkozó határozatot.
Végezetül szólt arról a javaslatról, amely a Munka Törvénykönyve
módosításával kimondja a vallási és a politikai meggyőződés miatti
hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Az állami végkielégítés rendszerének létrehozásáról szólva
hangsúlyozta: a kormány felhatalmazta arra, hogy a végkielégítést
maximum 24 havi átlagkeresetben határozza meg. A végkielégítéshez
jutás lehetőségeit tartalmazó feltételeket minél hamarabb
nyilvánosságra hozzák. Az állami végkielégítés rendszerében a
kormány messzemenően figyelembe vette a Mecseki Ércbányászati
Vállalatnál jelentkező problémákat, a Bányaipari Dolgozók
Szakszervezetének javaslatait, a szakszervezet központi
vezetőségének állásfoglalását. Elfogadta azt a kezdeményezést, hogy
a végkielégítés személyi jövedelemadó-mentes legyen abban az
esetben, ha azt vállalkozásra fordítják, és nem jövedelemként
hasznosítják. Az áttelepülési támogatásról elhangzott: e kamatmentes
kölcsönt azok a dolgozók kapják, akiknek a munkaköre megszűnik, s
akiknek a munkaerő-közvetítő hivatalból nem tudnak megfelelő
munkahelyet felajánlani, s ezért vállalják az áttelepülést más
területre. (folyt. köv.)
1989. november 2., csütörtök 21:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (6. rész)
|
A csaknem kétórásra nyúlt tájékoztatón számos kérdéssel
ostromolták az újságírók az előterjesztőket. A devizaellátás
változtatásával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kitűnt: a
kormány már hónapokkal ezelőtt döntött arról, hogy a karácsonyi
bevásárlás idejére a magyar üzletekben megfelelő választékot
kínáljanak az úgynevezett kurrens árukból. Vdolt olyan megjegyzés,
amely szerint a devizavásárlási kampányt az idézte volna elő, hogy a
Vám- és Pénzügyőrség parancsnokhelyettese idő előtt tájékoztatást
adott a kormányzat terveiről, elképzeléseiről. Erre válaszolva
elhangzott: a pénzügyi kormányzatot, és általában a kormányt azért
terheli felelősség, mert a világútlevél bevezetésekor nem volt
határozottabb, nem tette egyértelművé, hogy e rendkívül pozitív
politikai lépésnek hiányzik a gazdasági háttere. Nem szigorította
meg azokat a feltételeket, amelyek révén a magánbevásárlások
jelentős előnyhöz jutottak az állami kereskedelmi vásárlásokkal
szemben. Ami pedig a felelősségrevonást illeti, az kiterjed az
említett vezetőre is. Elmondták, hogy a devizavásárlás
felfüggesztésének 17 napja technikai felkészülési idő.
A foglalkoztatáspolitikával összefüggő kérdések nyomán adott
tájékoztató szerint az idén várhatóan 25-30 ezer körül alakul azok
száma, akik átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni, s átképzési
támogatást, vállalkozói kölcsönt vesznek igénybe, illetve
munkahelyteremtés révén új munkahelyhez jutásra várnak. Csaknem
hétezren jogosultak munkanélküli segélyre. 1990-ben várhatóan 50-60
ezerre emelkedik azoknak a száma, akiknek elhelyezkedési feltételeit
az aktív foglalkoztatáspolitika eszközeivel kell javítani. A
munkanélküli segélyre jogosultak száma várhatóan 10-15 ezer lesz a
jövő esztendőben.
A továbbiakból kiderült: ezentúl is lehetőség nyílik arra, hogy
a vezetők idő előtt nyugdíjba menjenek, de a rendszer egységessé
válik: a vezetők a dolgozókkal azonos feltételekkel mehetnek
kedvezményes nyugdíjba. A Minisztertanács nyilvános határozatot hoz
arról, hogy a pártapparátus leépítésével összefüggésben ez év végéig
milyen lehetőséget biztosít a korengedményes nyugdíjazásra.
Végül sokak érdeklődésére számot tartó kérdés vetődött fel:
igaz-e, hogy a kormány felfüggesztette a Munkásőrség felszámolását,
mivel az SZDSZ kezdeményezése nyomán népszavazás lesz a testület
sorsáról. A szóvivő erre vonatkozóan rámutatott, hogy valóban a
népszavazás dönt a Munkásőrség sorsáról. (folyt. köv.)
1989. november 2., csütörtök 21:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató a kormány üléséről (7. rész)
|
Az Országgyűlés döntése alapján felelős testület alakult kormányzati
megbízással, kormánybiztossal az élén, a Munkásőrség vagyonának
zárolását követő felmérésre, majd a hasznosításra. Ez a bizottság
azonban érdemben nem léphet addig, amíg a népszavazáson az ország
nem nyilvánít véleményt. (MTI)
1989. november 2., csütörtök 21:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|