 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ nem szervez tüntetést a televízió épülete előtt
"A Szabad Demokraták Szövetségének
ügyvivői testülete közli, hogy tudomására jutott: a Független
Kisgazdapárt szombati demonstrációját felhasználva, szabad demokrata
szimbólumokkal ,,kidekorált,, ismeretlen fiatalemberek az
egybegyűltek körében azt terjesztették, hogy az ,,SZDSZ február
16-ai tévé előtti tüntetése lesz az igazi demonstráció,,, és erre
,,botokkal, dorongokkal felfegyverkezve várják a részt venni
kívánókat.,,
A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői elítélik ezt a
provokációt, és közlik: az SZDSZ semmilyen tüntetést nem szervez
február 16-ra a Magyar Televízió előtt."
Deutschlandfunk, Késő esti sajtótükör:
A néphadsereg pártirányítása - Raffay-nyilatkozat
"Raffay ezeket mondja: mindkét nevezett politikus éveken
keresztül a katonai politika meghatározója volt, és valójában
kiderült, hogy a katonaság pártirányítása gyakran a tényleges
katonai érdekek ellen dolgozott, és a mindenkori KB-titkár csak a
politikai tisztekkel tartott kapcsolatot. Így ennek a primitív
kádári rendszernek az lett a következménye, amit Bokor megírt a
könyvében. Czinege idejében a honvédelmi minisztert gyakorlatilag
senki sem ellenőrizte, kivéve a kormány úgynevezett védelmi
bizottságát, amely természetesen ugyanazon az oldalon állt, mint a
KB-titkár."
|
|
|
|
|
|
 |
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - A kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését javasolja az Országgyűlésnek. Az erről szóló törvénytervezetet az igazságügyminiszter terjeszti a Parlament kedden folytatódó ülésszaka elé.
A döntésről Bajnok Zsolt tájékoztatta a magyar és a nemzetközi
sajtó képviselőit a kormány ülését követő szokásos
sajtókonferenciáján.
A kormány döntését indokolva a szóvivő hangoztatta: megszűntek
azok az okok, amelyek az 1956-os népfelkelés után a Munkásőrség
létrehozásához vezettek. A kormány ezért úgy véli, hogy a fegyveres
testület további fenntartása már nem indokolt. A Munkásőrség
megszüntetésére vonatkozó javaslattal egyidőben a Parlament elé
terjesztik a honvédelmi törvény módosításának tervezetét. Ennek
lényege, hogy a jelenleg is működő területi véderőbe önkéntes
alapon, társadalmi munkában, tartalékosként bárki jelentkezhet.
A szóvivő elmondta azt is, hogy amennyiben a Parlament elfogadja
a törvénytervezeteket, a pénzügyminiszter zárolja a Munkásőrség
vagyonát. Ennek értékét jelenleg mintegy 11 milliárd forintra
becsülik. Ebből 5,1 milliárd forintot tesz ki a Munkásőrség
felszerelése, 4,5 milliárd forintos ingatlannal rendelkezik, s a
különféle bérlemények összege 1,2 milliárd forintra rúg. A
Munkásőrség összlétszáma 52 ezer 800 fő. Ebből 615-en teljesítenek
hivatalos szolgálatot, 370-en főfoglalkozásúak; kétezer
részfoglalkozású, polgári alkalmazott dolgozik a Munkásőrségnél;
társadalmi munkában pedig 49 ezer 800 munkásőr teljesít szolgálatot.
A kormány fontos feladatának tartja, hogy a hivatásos és a polgári
állományról - amely a Munkásőrség megszüntetésével elveszti
szolgálati, illetve munkahelyét - megfelelően, emberségesen
gondoskodjék.
A kormány döntése értelmében várhatóan még az év végéig
megszületik a döntés a Munkásőrség vagyonának polgári célú
hasznosításáról, a testület fegyverei pedig a Honvédelmi
Minisztérium fennhatósága alá kerülnek. A tennivalók koordinálására
miniszteri biztost neveznek ki. (folyt.köv.)
1989. október 16., hétfő 18:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|