Rendszerváltás és az MTI

	Újrakezdési hitelek - kedvezőbb feltételekkel - Az igénylők élén: egyéni gazdálkodók (1. rész)
1989. október 5., csütörtök - Az utóbbi időben már többször is módosították az újrakezdési kölcsön feltételeit annak érdekében, hogy ez a vállalkozások indításához adott kedvezményes hitel mind többek számára jelentsen kitörési lehetőséget a munkanélküliségből. Áprilistól már a pályakezdők, s azok is igénybe vehetik ezt a maximálisan 300 ezer forint összegű kölcsönt - amelynek kamatait és kezelési költségeit négy évig a foglalkoztatási alap átvállalta -, akik még ugyan nem váltak munkanélkülivé, de munkakörüket a felszámolás, átszervezés veszélyezteti. Legutóbb pedig a Magyar Hitelbankkal és a SZOT-tal közösen hozott létre az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal egy olyan kockázati alapot, amelynek terhére szükség esetén még kezességet is vállalnak azokért az adósokért, akik egyébként nem tudnának hozzájutni ehhez a kölcsönhöz. Abban is megállapodtak az MHB-val, hogy ez a bank a mindenkori piaci kamatnál alacsonyabb díjazásért folyósítja az újrakezdési kölcsönt. Baranya megyében az urán- és szénbányák fokozatos felszámolása sok ezer bányász állását veszélyezteti. Az ÁBMH az ipari tácával együtt most az újrakezdési kölcsön összegének emelését tervezi ebben a körzetben, kifejezetten az ott élők gondjainak enyhítése érdekében. Az MTI munkatársai arról érdeklődtek, hogy az egyes megyékben miként használják fel ezt a fajta pénzügyi támogatást. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a legradikálisabb a szerkezetváltás, s ahol emberek ezreit a legjobban fenyegeti a munkanélküliség, az említett kölcsönfajtára körülbelül 1400-an jelentették be igényüket az illetékes hivataloknál és pénzintézeteknél. Tavaly a támogatásban részesültek közül körülbelül 60 volt az egyéni vállalkozó, és hatszor ennyi a szakszövetkezeti, kft- és rt-tag, számukra összesen 91 millió forint összegű hitelt fizettek ki. Az idén módosult, illetve érvénybelépett újabb kölcsöntipusokra a megyében további ezren jelentkeztek. Az egyéni vállalkozók és a társasági tagok aránya most már pontosan az ellenkezőjére változott; összesen 68 szövetkezeti, kft-, illetve rt-tag vett igénybe ilyen támogatást, a többit mind egyének kapták meg. Az új jelentkezők 117 millió forinthoz jutottak hozzá. A legtöbben közúti árufuvarozásra, magántaxizásra, zöldség- és gyümölcstermelésre, állattenyésztésre, vendéglátásra vállalkoztak, a kölcsön felhasználásával. A hitelfelvevők arról panaszkodnak, hogy az ügyintézés még mindig meglehetősen lassú és bürokratikus. (folyt.köv.) 1989. október 5., csütörtök 11:47
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Újrakezdési hitelek - kedvezőbb feltételekkel - Az igénylők élén: egyéni gazdálkodók (2. rész)
Hajdú-Bihar megyében több mint 300-an igényeltek újrakezdési hitelt, egyharmaduk már fel is vette a 300 ezer forintos kölcsönt. Az igénylők többsége fiatal, egyharmaduk nő. A legtöbben vendéglátáshoz kértek ilyen támogatást, de gyorsan nő az egyéni gazdálkodók száma is a hitelkérelmezők sorában. Általános vélemény szerint a 300 ezer forintos felsőhatár alacsony. Azt is többen nehezményezik a megyében, hogy a már elindított vállalkozások bővítéséhez nem kapnak újabb hiteleket. Egyébként az utóbbi napokban különösen megnőtt a hiteligénylők száma, van olyan nap, amikor 15-20-an is jelentkeznek újrakezdési hitelért a Hajdú-Bihari Tanács munkaügyi osztályán. Bács-Kiskun megyében a legnagyobb igény a különféle rövidlejáratú hitelek iránt van, amelyekkel gyorsan jövedelmező tevékenységet finanszíroznak a vállalkozók. Ehhez képest csekély az újrakezdők, pályakezdők száma, akik a számukra elkülönített keretből igényelnek hitelt. A Duna-Tisza-közén ilyen címen alig 190-en kaptak eddig kölcsönt. Mind ez idáig egyetlen igénylőt utasítottak el. A legtöbb hitelfelvevő állattartással akar foglalkozni, s ebben az ágazatban vezet a sertés-, a baromfi-, de újabban felfutóban van a nyúl- és prémes állatok tenyésztése is. A kereskedői szakmákban még mindig a pecsenye- és lángossütő üzletet célozza meg a legtöbb vállalkozó. Csekély a vállalkozói kedv a szolgáltatások területén, pedig itt a jövedelmezőség lehetőségei biztosak. Jó példa is akadt: egy Erdélyből áttelepült, cipész szakmára kapott négy évre kamatmentes újrakezdési kölcsönt. A korábbi előírások merevsége miatt mindössze 12-en jutottak igényjogosultsági igazoláshoz, s közülük is csak öten kaptak összesen 1,3 millió forintnyi támogatáshoz Komárom megyében. A jogszabály rugalmasabb alkalmazása óta már többen igénylik az újrakezdési hitelt, olyanok is, akik még munkaviszonyban vannak, de azt meg akarják szüntetni. Eddig összesen 128-an kaptak jogosultsági igazolást, amely előfeltétele a hitel felvételének. A kérelmezők zöme a hitel teljes összegét felhasználja vállalkozásához. A legtöbben magánkereskedésre és mezőgazdasági kistermelésre rendezkednek be. Veszprém megyében százan vették igénybe az újrakezdési kölcsönt, minden esetben a megyei tanács javaslata alapján. Ily módon 30 millió forintot fordítottak eddig magánvállalkozások és gmk-k, kft-k szervezésére, illetve beindítására. Azt, hogy ki mire vállalkozik a megyében, alapvetően meghatározta a megyei állami építőipar felszámolása, hiszen ezt követően építőipari szakemberek, szállítók, fuvarozók tömegesen maradtak munka nélkül. (folyt.köv.) 1989. október 5., csütörtök 11:53
Vissza »

	Újrakezdési hitelek - kedvezőbb feltételekkel - Az igénylők élén: egyéni gazdálkodók (3. rész)
A kölcsönök segítségével eddig két új építőipari kft alakult, és több fuvarozó kezdte meg az önálló munkát. De vettek fel hitelt lángossütésre, kisvendéglőre, sőt Balaton-parti magángazdálkodáshoz is. Két veszprémi állatorvos ilyen hitelből magánvállalkozássá alakította át a veszprémi állatkórházat. Csongrád megyében szintén gyors ütemben nő a vállalkozói kedv. Csaknem 130-an kaptak jogosultságuk alapján engedélyt a hitelhez. Itt is a legtöbben mezőgazdasági kistermelésbe, növénytermesztésbe, állattenyésztésbe fognak. A megye városai közül a Maros-parti Makó vezeti a mezőnyt, a legtöbben ebből a városból igényelték az újrakezdési hitelt. (MTI) 1989. október 5., csütörtök 11:55
Vissza »