 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ nem szervez tüntetést a televízió épülete előtt
"A Szabad Demokraták Szövetségének
ügyvivői testülete közli, hogy tudomására jutott: a Független
Kisgazdapárt szombati demonstrációját felhasználva, szabad demokrata
szimbólumokkal ,,kidekorált,, ismeretlen fiatalemberek az
egybegyűltek körében azt terjesztették, hogy az ,,SZDSZ február
16-ai tévé előtti tüntetése lesz az igazi demonstráció,,, és erre
,,botokkal, dorongokkal felfegyverkezve várják a részt venni
kívánókat.,,
A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői elítélik ezt a
provokációt, és közlik: az SZDSZ semmilyen tüntetést nem szervez
február 16-ra a Magyar Televízió előtt."
Deutschlandfunk, Késő esti sajtótükör:
A néphadsereg pártirányítása - Raffay-nyilatkozat
"Raffay ezeket mondja: mindkét nevezett politikus éveken
keresztül a katonai politika meghatározója volt, és valójában
kiderült, hogy a katonaság pártirányítása gyakran a tényleges
katonai érdekek ellen dolgozott, és a mindenkori KB-titkár csak a
politikai tisztekkel tartott kapcsolatot. Így ennek a primitív
kádári rendszernek az lett a következménye, amit Bokor megírt a
könyvében. Czinege idejében a honvédelmi minisztert gyakorlatilag
senki sem ellenőrizte, kivéve a kormány úgynevezett védelmi
bizottságát, amely természetesen ugyanazon az oldalon állt, mint a
KB-titkár."
|
|
|
|
|
|
 |
Munkanélküli-segély
|
1989. november 27., hétfő - Több mint hétezren vették igénybe eddig a munkanélküli-segélyt, amelynek átlagos összege meghaladta a havi 4100 forintot - állapítható meg a háromnegyed éves adatok alapján.
Az Országos Munkaerőpiaci Központ összesítése szerint az új
segélyezettek száma minden hónapban meghaladta a segélyrendszerből
kilépőkét. Így a segélyezettek száma hónapról hónapra növekedett,
szeptember 22-én például 4065 volt.
A munkanélküli-segélyben részesülők mindössze 27 százaléka
helyezkedett el eddig. A segélyezettek 18,7 százaléka egy hónapja,
18,4 százaléka viszont már fél évet meghaladóan él segélyből.
A huzamosabb ideje munkanélküli-segélyből élők 50 százaléka
Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár megyéből kerül ki.
Ezeken a területeken a segédmunkások és a szellemi foglalkozásúak
részére gyakorlatilag nincs szabad állás. Magas a szakképzett
munkanélküliek száma a fővárosban, illetve azokban a megyékben is,
ahol egyetemi városok, intézményközpontok is vannak. Legtovább a
szakképzetlenek, illetve a felsőfokú végzettségűek veszik igénybe
ezt a juttatást.
A munkanélküli-segélyből élők elhelyezkedési esélyei rosszak,
munkába állításuk sokszor nem csupán gazdasági, hanem szociális gond
is. A segélyt igénybevevők 29 százaléka 30 évesnél fiatalabb, 60
százalékuk 30-50 év közötti, 11 százalékuk ötven év feletti.
A 4136 forintos átlagos bruttó segélyösszeg igen jelentős
eltéréseket mutat. Kétezer forint alatti segélyből él 5,5, 2000-3000
forintból 25,8, 3000-4000 forintból 26, 5000-8000 forintból 18,7,
8000-10.000 forintból 3,8 és 10.000 forint feletti segélyösszegből
ugyancsak 3,8 százalék. A munkanélküli-segély maximális összege
egyébként havi 12 ezer forint lehet. (MTI)
1989. november 27., hétfő 13:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|