|
|
 |
|
 |
TDDSZ-küldöttgyűlés (1. rész)
|
1990. február 10., szombat - A Tudományos Dolgozók
Demokratikus Szakszervezetének első küldöttgyűlése óta eltelt bő egy
évben nagyot változott a politikai, gazdasági, társadalmi környezet,
és ha a TDDSZ nem találja meg az új helyzethez illő stratégiát,
lendülete végképp megtörik - hangsúlyozta Forgács Pál, a TDDSZ
elnöke az MTA kongresszusi termében szombaton megkezdődőtt II.
TDDSZ-küldöttgyűlésen, amelyen az elsőként megalakult független
szakszervezet több mint ötezres tagságát 150 küldött képviseli.
Rámutatott: a TDDSZ problémája összefügg az ország problémáival,
nevezetesen azzal, hogy miközben megnyílik előttünk a nemzeti
függetlenség és a demokrácia kapuja, a gazdasági romlás beárnyékolja
a helyzetet. Márpedig krízishelyzetekben nehéz látványos sikert
aratniuk a szakszervezeteknek.
Forgács Pál veszélyesnek nevezte, hogy a hivatalos, állami
szakszervezetek egyes vezetői, akik négy évtizeden át folyamatosan
kiszolgáltak egy pusztító rendszert, most önigazolásként vagy maguk
átmentéséért a demagógia alantas eszközéhez nyúlnak, sötét politikai
célokra használnak fel jogos elégedetlenségeket. Ilyen értelmetlen,
az ösztönök felkorbácsolására szolgáló tömegdemonstrációnak
minősítette a néhány hete a Parlament előtt tartott tüntetést,
amelyen a vasasszakszervezet elnöke a gazdasági bajok okát a
népszavazásra és a választásokra költött pénzekben látta, azaz épp a
demokrácia alapintézményeit támadta.
A TDDSZ elnöke leszögezte: az efféle módszerektől élesen el kell
határolódni. Az erőfitogtatás, a fenyegetőzés idegen egy
felelősségteljes szakszervezeti mozgalomtól. Figyelmeztetett arra,
hogy ez az ország gazdaságilag nem élne túl újabb sztrájkhullámot.
Épp ezért a független szakszervezeteknek, s így a TDDSZ-nek a
gazdasági realitásokkal számolva, jó kollektív alkukkal, szociális
partnerkapcsolat kiépítésével, az egész ország jövője iránti
felelősséggel kell eredményeket kiharcolniuk.
Végezetül utalt arra, hogy a TDDSZ sikerei a csoportokon -
jelenleg 200 működik - múlik. Tulajdonképpen azon, hogy ezek
kihasználják-e a TDDSZ-ben maguk által kialakított struktúrát: az
alulról építkezés, a horizontális információcsere lehetőségeit.
A TDDSZ országos választmányának beszámolóját Kalmár Béla
terjesztette a küldöttek elé. (folyt. köv.)
1990. február 10., szombat 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
TDDSZ-küldöttközgyűlés (2. rész)
|
A beszámoló egyebek között megállapította: az első küldöttgyűlés óta
eltelt időszakban az OV tevékenységének egy része arra irányult,
hogy biztosítsa a működéshez nélkülözhetetlen minimális
feltételeket. Ezek hiánya a múlt év első kétharmadában erősen
gátolta a testület munkáját. A gondok csak szeptembertől, a
Gorkij-fasori irodába történt beköltözéstől oldódtak meg, s
javították a kommunikáció és a döntéselőkészítés lehetőségeit.
Jelentős pozitívumként könyvelte el, hogy az OV-nak - tagjai
megélénkült politikai-társadalmi aktivitása ellenére - sikerült
megőriznie pártoktól független jellegét, ami az 1989-ben felgyorsult
politikaai változások közepette nem lebecsülendő eredmény.
Az előterjesztéseket követően megkezdődött a vita, amelynek
során a küldöttek kifejtették véleményüket a TDDSZ jövőbeni
stratégiáját meghatározó kérdésekről és határozati javaslatokról,
egyebek között a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységének
elveiről, foglalkozáspolitikai stratégiájáról, társadalombiztosítási
elképzeléseiről, a vállalati átalakulásokkal kapcsolatos
tulajdonlási és dolgozói érdekvédelmi témákról. Kulcsponti kérdés a
TDDSZ és a pártok kapcsolatának meghatározása, a SZOT-hoz és
utódszervezeteihez való viszony, továbbá a saját érdekvédelmi
stratégia - munkás-, illetve intézeti tanácsok esetleges
megalakítása, a kollektív szerződések kérdése, független szociális
bizottságok létrehozása - kimunkálása.
A határozati javaslatokból kitűnik, hogy a tulajdonviszonyok
átalakulásának már megindult folyamata a jövőben a TDDSZ tagságának
nagyobb részét fogja elérni. Az eddigi alkalmazottak egy része
továbbra is ,,egyszerű,, alkalmazott marad, más része viszont
,,státusának,, megtartásával kis részben ugyan, de résztulajdonosává
válik munkahelyének. A jövőben sokkal inkább számolni kell azzal,
hogy az érdekvédelem súlypontja egy adott intézményen belülre
helyeződik át, miként élesebbé válik a különbség a költségvetésből
fizetett és a piaci szférában alkalmazott dolgozók érdekei között. A
nagyobb rétegeket összefogó közös érdekek pedig majd szakmai alapon
fogalmazódnak meg. A piaci viszonyok átalakulása magával fogja vonni
azt, hogy a munkaadók és alkalmazottak közötti eddigi
megegyezésrendszert újnak kell felváltania. Ennek alapja pedig az
lesz, hogy mindkét fél megérti, mi a minimálisan közös munkaadói és
munkavállalói érdek. (folyt. köv.)
1990. február 10., szombat 15:40
|
Vissza »
|
|
TDDSZ-küldöttgyűlés (3. rész)
|
A tanácskozás első napján tolmácsolta a részvevőknek a Magyar
Tudományos Akadémia üdvözletét Láng István, az MTA főtitkára.
Elmondta, hogy 1988 szeptemberétől rendszeres a konzultáció az
Akadémia és a TDDSZ vezetése között. A tudományos kutatás 1990. évi
várható helyzetéről szólva megállapította: sajnos, ennek
finanszírozásában nincs értékmegőrzés. Bérfejlesztésre 16 százalékos
lehetőség nyílt, a dologi fejlesztésre viszont nincs mód. Emiatt
jelentős feltételromlással kell szembenézni.
A TDDSZ küldöttgyűlése vasárnap a dokumentumok elfogadásával
folytatódik. A zárónapon kerül majd sor az alapszabály módosítására,
valamint a TDDSZ országos választmányának, pénzügyi, illetőleg jogi
ellenőrző bizottságának megválasztására. (MTI)
1990. február 10., szombat 15:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|