Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli sajtószemle 2.
London, 1990. február 10. (BBC, kora reggeli híradás) A nehezebb fajsúlyú lapk mind részletesen taglaják az amerikai külügyminiszter és Gorbacsov elnök moszkvai megbeszéléseit. Az ezzel kapcsolatos cikkek nagy része hangsúlyozza, hogy a szovjet vezető nem túl lelkesen fogadta Baker javaslatait. A Daily Telegraph szalagcímes tömörítése szerint, Gorbacsov elveti a létszámon felüli amerikai csapatok gondolatát. A jelentés egyébként azzal foglalkozik, hogy a szovjet elnök a közép-európai haderőcsökkentéseken túlmenően, nem hajlandó abba belemenni, hogy az amerikaiak más részein még 30 ezer katonát állomásoztassanak. A Guardian első oldalon közölt cikke pedig, Oroszország időt húz a fegyverek kérdésében cím alatt, szintán a washingtoni ajánlat elvetéseként értelmezi a szovjet álláspontot. Az Independent rámutat, hogy a számoktól és statisztikáktól függetlenül, bármilyen nagyságrendű haderőcsökkentés lényegesen érintené Németeországot, ahol a szovjet és az amerikai csapatok zöme állomásozik Európában. A Financial Times kevésbé prominens helyen közöl cikket arról, hogy washingtoni politikai körökben egyre többen bírálják Bush elnököt, amiért - úgymond - nem képes lépést tartani a kelet-európai eseményekkel. A lap egy befolyásos kongresszusi képviselőt idéz, aki íggy fogalmazott: amikor a szbadság harangszava visszhangzik a Kremltől Prágáig, és a Szovjetunióban a kommunista párt feladja hatalmi monopóliumát, az amerikaiak kénytelenek megkérdezni, hogy Bush elnök Nebraskában miért kovácsol az ekékből kardokat. A német egyesítés kérdésévell is számos lap feltűnő helyen foglalkozik. Figyelmesen elemzik a jelentéseket, amelyek szerint nézeteltérés adódott a nyugatanémet kormány és a Bundesbank között a közös német fizetőeszköz kérdésében. Címlapon közölt jelentésében az Independent úgy véli, hogy a kormány közös fizetőeszközt szorggalmazó elgondolásai, de még inkább a sebesség amellyel azt kivitelezni óhajtja, változatlanul aggasztja a nyugatnémet jegybank elnökét, Karl Otto Köhlt. A Times vezércikke ugyanakkor Köhlre hivatakozik, , aki kijelentette, hogy most már támogatja kormánya elgondolásait, noha első hallásra meglepetésszerűen érték. (folyt.) 1990. február 10., szombat
Vissza »

	- Reggeli sajtószemle - 2/1. folyt.
A Times szerint azonban Köhl első reagálása volt az értelmesebb felfogás. A Guardian szalagcíme így fogalmaz: bonni félelmek az egység árát illetően. A cikk lényegileg abból indul ki, hogy a német újraegyesítés siettetése kínos összecsapásokhoz vezetett magas beosztású kormánytisztviselők között a kelet-németországi politikai és gazdsági válság méreteit illetően. A Daily Telegraph úgy véli, Kohl kancellár mai moszkvai látogatásának célja, hogy csökkentse a német újra egyesítéssel kapcsolatos szovjet aggályokat és, hogy meggyőzze Gorbacsov elnököt, Németorzság egyesítése végső fokon a szovjet biztonsági érdekekeket szolgálja. A Financial Times üzleti hírei között olvashatunk arról, hogy a nyugat-európai tőzsdéken igen erős a kereslet az olyan beruházási trösztök vagy alapok részvényei és kötvényei iránt, amelyek kelet-európai befektetésekre specialkizálnak. Más szóval, a nyugati pénzügyi világ eleddig derűlátóan ítéli meg a Kelet-Európával köthető üzletek kilátásait. A Times és a Guardian részletesen tudósít a magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok újra felvételéről, mindkét lap történelmi perspektívába illeszti az eseményt, de egyik sem szolgáltat olyan adatot vagy kommentárt, amely magyarországi hallgatóink számára új lenne. A belföldi hírek közül a Rusdie-ügy uralja a hasábokat, miután Irán legtekintélyesebb vallási vezetője megerősítette, hogy az író ellpusztítására tett korábbi felhívásá továbbra is érvényes. A Scotsman szerint azonban közvetlenül még az említettnél is veszélyesebbek azok a burkolt fenyegetések amelyek a brit mohamedán közösség berkeiből származnak. Az Independent rámutat, hogy Hamanei ajatollah megnyilatkozása jóval keményebbnek bizonyult mint Rafszandzsani elnök szerdai beszéde, amely nyitva hagyta a Nyugattal veló megbékélés lehetőségét. A Teleggraph valószínűnek tartja, hogy Nagy-Britannia felkéri európai partnereit, keményen reaggáljanak Irán felé az író elleni legújabb fenyegetések kérdésében. A Daily Express meggjegyzi, a oegújított fenyegetés lesújtó jele annak, hogy az elmúlt év során az iráni vezetők semmivel sem lettek civilizáltabbak. +++ 1990. február 10., szombat
Vissza »