|
|
 |
|
 |
Reggeli hírek
|
London, 1990. február 9. (BBC, kora reggeli híradás)
A jelentések szerint számottevő haladást sikerült elérni a
fegyverzetek csökkentésének kérdésében az amerikai külügyminiszter
moszkvai látogatása alkalmából.
Gorbacsov szovjet elnök elismete, hogy a kommunista vezetésben
nagy viták dúlnak a Szovjetunió politikai jövőjének kérdésében.
A washingtoni külügyminisztérium szerint megtörténhet, hogy az
elkövetkező napokban kommunista támadások fordulnak elő Európában.
Amerikai illetékesek szerint a Szovjetunió a
fegyverzetellenőrzés egy fontos kérdésében változtatott
álláspontján. A haladást James Baker amerikai és Sevardnadze szovjet
külügyminiszter moszkvai tárgyalásain sikerült elérni. A két
miniszter a júniusi csúcstalálkozó számára készíti elő a talajt.
Amerikai tisztségviselők kijelentették, hogy Sevardnadze elállt
attól a szovjet követeléstől, hogy a stratégiai fegyverzetek
csökkentéséről szóló szerződést kapcsolják össze az 1972-es nagy
hatótávolságú ballisztikus atomrakétákról szóló megállapodással.
Szovjet illetékesek pedig arról számoltak be, hogy más kérdésekben
is előrelépés történt. Ide tartozik például, hogy miként veszik
számításba mindkét oldalon a levegőből indított cirkáló rakétákat.
Közeledtek az álláspontok a vegyi illetve a hagyományos fegyverzetek
terén is. Időközben Genfben folynak a tágyalások a NATO és a Varsói
Szerződés között a hagyományos fegyverekről, ahol a NATO tett számos
engedményt a harci repülők, illetve a harckocsik számát tekintve.
Gorbacsov szovjet vezető elismerte, hogy a Politikai
Bizottságban heves nézeteltérés bontakozott ki az ország politikai
irányításáról, s hogy a viták egyre élesebbek. A szovjet elnök erre
utaló megjegyzései a kommunista párt központi bizottságának plénumán
tartott szerdai beszédében hangzottak el. (folyt.)
1990. február 9., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A plénumon csaknem összhangúlag megszavazták, hogy megszüntetik
a párt kivételes helyzetét a Szovjetunióban. Gorbacsov idézett
megjegyzéseit a TASZSZ csak az imént közölte. Gorbacsov ugyanakkor
hangsúlyozta, hogy a viták dacára nincs szakadás a vezetésben,
illetve nincs olyan mértékű nézeteltérés, amely lehetetlenné tenné a
testület hatékony működését. Bush elnök kijelentette, reméli, hogy
Gorbacsovval tartandó júniusi találkozója alkalmából új kereskedelmi
egyezményt írhat majd alá. Bush elnök Nebraskában tartott beszédet,
ahol elmondotta, egy effajta szerződés hozzásegítene a Kelet és a
Nyugat közötti kereskedelmi korlátok lebontásához, s új piacokat
nyitna meg az amerikai exportcikkek előtt. A BBC Washingtoni
tudósítója szerint az új kereskedelmi szerződést hétfőn kezdik
előkészíteni. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere a szenátus
pénzügyi bizottsága előtt elmondotta, - Amerika támogatni kívánja a
szovjet gazdasági reformot, vagyis azt a tendenciát, hogy a
Szovjetunió a piacorientált gazdaság felé vesz irányt.
Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, - nem kizárt, hogy
terroristák az elkövetkező napokban támadást terveznek
nyugat-európai amerikai célpontok ellen. A minisztérium szóvivője
elmondotta, további részletekkel nem szolgálhat, de tudnivaló, hogy
vasárnapra esik az iráni iszlám forradalom 11. évfordulója. Irán
közölte, hogy panasszal élt az ENSZ főtitkáránál az amerikai
figyelmeztetés miatt és hozzátette - kategorikusan cáfolja az
amerikai külügyminisztérium - úgymond - minden alapot nélkülöző
állításait.
Az Izvesztija című szovjet lap azt jelentettte, hogy az
Azerbajdzsán és Irán közötti határszakaszon incidens folyt le és
szovjet határőrökre tüzet nyitottak. Az Izvesztija beszámolója
szerint naponta illegálisan vagy 200 személy lépi át a határt
mindkét irányban, s az újságban határsértőknek titulált személyek
közül hatan kedden este határőrőkre nyitottak tüzet a
dzsalilabadszki körzetben. (folyt.)
1990. február 9., péntek
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
Az újság azt írja, hogy a határőrök először a levegőbe lőttek,
majd a határsértőket vették célba, akik közül egyet meg is öltek. Az
Izvesztija szerint először iráni oldalról érkeztek lövések. Többeket
letartóztattak. Azerbajdzsánban továbbra is feszült a helyzet. Immár
három hete, hogy a szovjet csapatokat odavezényelték, s a
munkabeszüntetések megbénították a köztársaság gazdasági életét.
Kelet-Németország most első ízben ismerte el hivatalosan, hogy
rá is felelősség hárul a zsidóság tömegeges elpusztításáért a II.
Világháború idején. Hans Modrow miniszterelnök a zsidó
világkongresszushoz intézett levelében azt írta, hogy elismeeri az
egész német nép felelősségét a múltban történtekért, s hogy
országának emberi kötelessége a náci elnyomás éveiben szenvedett
zsidók leszármazottait segíteni. Modrow közölte - Kelet-Németország
hajlandó anyagi támogatásban részesíteni azokat a zsidókat, akik
üldözést szenvedtek.
Krista Luft(?) keletnémet gazdasági miniszter óvatos választ
adott Nyugat-Németország azon javaslatára, hogy kezdjenek azonnali
tárgyalásokat a pénzügyi unióról. Azt mondotta, hogy először a
politikai, gazdasági és társadalmi kihatásokat kell mérlegelni. A
két német állam elsietett egyesítése súlyos utóhatásokat válthat ki
Európában. Kohl kancellár és Modrow miniszterelnök jövő heti bonni
találkozóján valószínűleg az egyik legfontosabb napirendi pont éppen
a pénzügyi egységesítés kérdése lesz.
Esztergomban sok ezren gyűltek össze abból az alkalomból, hogy
emlékmisét tartottak Mindszenty Jázsef bíboros tiszteletére. A római
katolikus hercegprímás személye 1948 után annak az ellenállásnaka
jelképévé vált, amelyet az egyház a sztálini vezetéssel szemben
fejtett ki. A mise végeztével Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági
elnök Esztergomban teret nevezett el Mindszentyről. Az ünnepség
résztvevői között volt Agostino Casaroli bíboros, a vatikáni
külügyek tárcafelelőse, aki jelenleg Magyarországon tartózkodik
annak a szerződésnek az aláírására, mely helyreállítja a
kapcsolatokat a Vatikán és Magyarország között. (folyt.)
1990. február 9., péntek
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/3. folyt.
|
Mindszenty Józsefet a kommunista hatalomátvétel után
bebörtönözték. Az 56-os felkelés napjaiban rövid időre szabadon
bocsátották. Később az amerikai nagykövetségre menekült, s 15 éven
át ott élt. 71-ben elhagyhatta Magyarországot és 75-ben hunyt el
Bécsben.
Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök kinevezte új kormányát.
Tagjai kizárólag kommunistkból kerülnek ki. A kommunisták
kijelentették, hogy szerettek volna olyan kormányt alakítani, mely a
nemzeti megegyezést reprezentálja, de a Demokratikus Erők Uniója
nevű ellenzéki tömörülés ismételten visszautasította a felkínált
tárcákat és a kommunisták egykori szövetségese, az Agrárpárt is
elzárkózott a részvételtől a kormányban. +++
1990. február 9., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|