|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása
"Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat
kérünk, főként férfiaknak.
Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt
Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től
18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni:
a SZÖSZ és az Otthon vezetése.
"
SZER, Magyar politikai magazin:
Választások előtt
"Nem túlzás
tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább
félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni
vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy
év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket
is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és
nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó
pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év
hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők.
"
|
|
|
|
|
|
|
A jugoszláv parlament vitája Koszovóról (1.rész)
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. február 9. péntek (MTI-tud.) - A jugoszláv
parlament két napig a koszovói válságról tárgyalt. A helyenként
éles, vádakkal teli és személyeskedő vita teljesen megosztotta a
képviselőket. Az emelvényen egymást váltották a más és más nézeteket
hangoztató szónokok, s mire péntekre virradó éjszaka határozatban
kellett volna rögzíteniük közös álláspontjukat, a 220 honatya közül
123 már elhagyta a termet és nem kerülhetett sor a szavazásra.
A vitában azzal mindenki egyetértett, hogy a közel tíz esztendeje tartó, az utóbbi hetekben rendkívül kiéleződött koszovói politikai-biztonsági helyzet az egész ország társadalmát nyugtalanítja, a megoldást, a kiutat illetően azonban kibékíthetetlenül ütköztek a nézetek.
A tanácskozás kezdetén a szerbiai képviselők kedélyét felborzolta egyik horvátországi társuknak az a javaslata, hogy a jugoszláv parlament, az államelnökség és a kormány székhelyét Belgrádból helyezzék át az ország valamely másik tagköztársaságának székvárosába.
A szerbiai, vajdasági és Crna Gora-i küldöttek véleményét Szlobodan Gligorijevics házelnök fejtette ki a legtömörebben, amikor kijelentette, hogy a koszovói albán szeparatisták erőszakos aknamunkája nagy szerencsétlenséget zúdított a szerbekre és a crnagorácokra, akik kénytelenek kivándorolni szülőföldjükről, az autonom tartományból, amelynek élete megbénult, az egész országot beláthatatlan veszélyek fenyegetik. Jugoszlávia alkotmányos rendjének és integritásának megvédése az egész ország ügye. Gligorijevics szavainak a Belgrádban élő koszovói szerbek és crnagorácok népgyűlése adott nyomatékot, amely a parlamenti vitával párhuzamosan zajlott, és vezérszónoka, Kertész Mihály, a szerb köztársasági elnökség tagja követelte, hogy toborozzanak fegyveres önkénteseket Koszovo megvédésére.
Lényegében a régi, a fő hangsúlyt az elnyomó eszközökre helyező politika hívei csaptak össze azokkal, akiknek véleménye szerint az eddigi út járhatatlan, célt tévesztett, tehát más alternatívákat, új megoldást kell keresni. (folyt.)
1990. február 9., péntek 11:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|