Rendszerváltás és az MTI

	A magyar-vatikáni kapcsolatok kronológiája (1. rész)
1990. február 9., péntek - Az első világháború befejezése után az Osztrák-Magyar Monarchia helyén létrejött államok és a Vatikán között - a békeszerződések nyomán - vitás kérdések vetődtek fel az egyházmegyék új határai miatt. A központi hatalmak veresége és széthullása nyomán a pápaság elvesztette hagyományos politikai partnereit. Az önálló államiság létrejöttével a magyar kormány a hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvételét kezdeményezte a Szentszékkel. 1920. július 26. Gróf Somssich József római pápai követet fogadta XV. Benedek pápa. Ezzel a római pápai magyar követség megkezdte tevékenységét. 1920. szeptember A hónap végén Lorenzo Schioppa pápai nuncius megérkezett Budapestre - megkezdte működését a magyarországi római pápai nunciatúra. 1944. október 16. Jogilag megszűnt a diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Vatikán között, ugyanis a nemzetközi jog szerint megszűnik a diplomáciai kapcsolat a Vatikán és az illető ország között, ha a fogadó ország államfőjének személyében változás történik, és a viszonyt később nincs kivel felújítani. Horthy lemondásával ez történt Magyarországon. 1945. április 3. Angelo Rotta budapesti pápai nuncius elhagyta a fővárost, így a jogilag már megszűnt diplomáciai kapcsolat de facto is megszakadt. 1949. február 14. XII. Pius pápa ünnepélyesen megbélyegezte a Mindszenty ellen hozott súlyos ítéletet. (Mindszentyt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.) 1964. szeptember 15. Aláírták a Vatikáni Állam és a Magyar Népköztársaság közötti dokumentumot, amelyben megállapodás született a magyarországi püspökök kinevezéséről, valamint az egyház szabad lelkipásztori tevékenységéről. 1971. szeptember 28. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szentszék közötti megállapodás értelmében Mindszenty József bíboros végleg elhagyta Magyarországot. (folyt.köv.) 1990. február 9., péntek 12:27
Vissza »

	A magyar-vatikáni kapcsolatok kronológiája (2. rész)
1974. február 5. A Vatikán nyilvánosságra hozta, hogy VI. Pál pápa az esztergomi érseki széket üresnek nyilvánította, Mindszenty József bíborost pedig nyugállományba helyezte. 1975. november 13. Lázár György miniszterelnököt magánkihallgatáson fogadta VI. Pál. Ő volt az első magyar kormányfő, akit fogadott a pápa. 1976. március 29. Dr. Lékai Lászlót VI. Pál pápa Rómában érsekké, majd májusban bíborossá szentelte. 1977. június 9. Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, az Elnöki Tanács tagját Rómában fogadta VI. Pál pápa. 1979. április 5. Rómában a Palazzo Falconieriben felavatták a felújított Pápai Magyar Intézetet. 1980. szeptember 27-28. Szent Gellért püspök születésének 1000. évfordulóján hazánkban tartózkodott Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár. Az 1938-as eucharisztikus kongresszus óta ez volt a legmagasabb szintű vatikáni látogatás Magyarországon. Fogadta őt Kádár János és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. 1980. október 8. Vatikánvárosban, a Szent Péter bazilikában II. János Pál felszentelte a Magyarok Nagyasszonya kápolnát. 1982. március A hónap végén Budapestre érkezett Luigi Poggi érsek, pápai nuncius. Fogadta Aczél György, az MSZMP PB tagja, miniszterelnök-helyettes. 1986. július 8. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek temetésén részt vett Francesco Colasuonno érsek. 1987. február 19. II. János Pál pápa fogadta Lázár György miniszterelnököt. 1987. április 25. Francesco Colasuonno vatikáni érsek Esztergomban részt vett dr. Paskai László esztergomi érsek beiktatásán. 1988. június 24. A pápa ausztriai látogatása keretében, Darázsfalván magyar nyelven is beszédet mondott, amelyben üdvözölte a magyar egyházat és nemzetet. A pápai misén több tízezer magyar zarándok vett részt. (folyt.köv.) 1990. február 9., péntek 12:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A magyar-vatikáni kapcsolatok kronológiája (3. rész)
1988. június 28. Dr. Paskai László érseket, Magyarország prímását II. János Pál pápa bíborossá szentelte. 1988. augusztus 20. A Szent István halálának 950. évfordulóján rendezett budapesti szentmisén Colasuonno érsek felolvasta a pápának a magyar néphez intézett levelét. A mise befejezéseként Paskai László bejelentette, hogy Straub F. Brunó, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke augusztus 18-án kelt levélben magyarországi látogatásra hívta meg II. János Pál pápát. 1988. december 9. Budapesten nyilvánosságra hozták II. János Pál pápa levelét, amelyben Szent Péter székének örököse elfogadta a hivatalos magyarországi látogatásra szóló meghívást. 1989. július 1. Megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal. 1989. szeptember 14. A magyar kormány kinyilvánította azt a szándékát, hogy hivatalos tárgyalások kezdődjenek a Magyar Népköztársaság és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok rendezéséről. 1989. október 18. Budapesten nyilvánosságra hozták Agostino Casaroli bíboros Németh Miklós miniszterelnökhöz írt levelét, amelyben hangsúlyozta: a Szentszék kész megvizsgálni a magyar-vatikáni kapcsolatok teljes normalizálásának lehetőségét. 1989. november 23. Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője vatikáni tárgyalásainak befejeztével Rómában bejelentette: ,,Nincs semmiféle akadálya annak, hogy a közeljövőben helyreálljanak a diplomáciai kapcsolatok a magyar kormány és a Vatikán között.,, 1989. december 15. Németh Miklós miniszterelnök a Parlamentben fogadta a Szentszék Casaroli bíboros vezette küldöttségét. 1990. január 24. Az Országgyűlés elfogadta a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényjavaslatot. 1990. február 7. Magyarországra érkezett Casaroli bíboros, a vatikáni államtitkárság vezetője, hogy találkozzék a magyar állam vezetőivel és aláírja a Szentszék és a Magyar Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak helyreállítására vonatkozó nyilatkozatot. (MTI-sajtóadatbank) 1990. február 9., péntek 12:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »