Rendszerváltás és az MTI

	Diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Vatikán között (1. rész)
1990. február 9., péntek - A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék pénteken helyreállította diplomáciai kapcsolatait, az erről szóló jegyzőkönyvet Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli bíboros államtitkár írta alá az Országházban. A diplomáciai kapcsolatok a két állam között 1945-ben, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése alapján szakadtak meg. E döntésre hivatkozva a budapesti szovjet katonai parancsnokság távozásra szólította fel Angelo Rotta apostoli nunciust, aki 1945. április 5-én hagyta el az országot. Bár 1945 és 1948 között több kezdeményezés történt az állam és a magyar katolikus egyházi vezetők részéről is a kapcsolatok helyreállítására, a magyar belső viszonyok és a nemzetközi helyzet alakulása kedvezőtlenül befolyásolták az álláspontokat. A diplomáciai kapcsolatok rendezése a diktatórikussá váló magyar viszonyok miatt 1948 végére lekerült a napirendről. A Mindszenty-pertől és a bíboros elítélésétől kezdődően a viszony fagyossá, szinte ellenségessé vált, s ebben egészen a hatvanas évek elejéig lényeges változás nem következett be. Ekkorra azonban, a nemzetközi feszültség enyhülése és a vatikáni reálpolitikai törekvések, a ,,keleti politika,, meghirdetése új lehetőségeket teremtettek; a magyar belső konszolidáció sem nélkülözhette az egyházzal meglévő kapcsolatok rendezését. A magyar kormány és a Szentszék tárgyalásai 1963-ban kezdődtek meg, és 1964-ben úgynevezett részleges megállapodás aláírásával fejeződtek be, amelyet Prantner József miniszter, az Állami Egyházügyi Hivatal akkori elnöke és Agostino Casaroli, a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációjának akkori helyettes titkára írt alá. E megállapodás - több fennmaradó nézetkülönbség ellenére - rendkívüli jelentőségű lépés volt. Ez az okmány véget vetett annak a korszaknak, amit a kölcsönös elzárkózás jellemzett, lehetővé tette a rendszeres kétoldalú találkozókat, és Magyarországon a katolikus egyház helyzetének fokozatos javulását eredményezte. Lehetővé tette új püspökök kinevezését az egyházmegyék élére, így 1976-ra valamennyi püspöki széket betöltöttek, a magyar egyházi hierarchia teljessé vált. E dokumentum a kormány számára is nagy siker volt, ez volt az első nemzetközi jogi érvényű egyezmény a Szentszék és a Varsói Szerződés egyik tagállama között, ami Magyarország tényleges elismerését is jelentette. (folyt.köv.) 1990. február 9., péntek 11:23
Vissza »

	Diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Vatikán között (2. rész)
Az állam és az egyház közötti kapcsolatok kedvező alakulásának jele volt Kádár János 1977 júniusi vatikáni látogatása és találkozója VI. Pál pápával. Ez volt az első találkozás egy szocialista ország vezetője és a katolikus egyházfő között. Casaroli bíboros 1980-ban részt vett a Szent Gellért-ünnepségeken, s fogadta őt Kádár János. 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján a Magyar Katolikus Egyház az utóbbi évtizedek legnagyobb tömegdemonstrációit rendezte. Ekkor hívták meg - egyházi és állami részről egyidejűleg - II. János Pált magyarországi látogatásra. A pápa a meghívást elfogadta, teljesítésének várható időpontja 1991 szeptembere. A két állam viszonyában fordulatot hozott a kormány egyházpolitikájának gyökeres megújítása, az egyházak szabad, független működéséhez szükséges állami feltételek megteremtése, a mindennemű állami beavatkozás megszüntetése. A magyar miniszterelnök kezdeményezése a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállítására a Vatikánban rendkívül kedvező fogadtatásra talált. Az 1989 novemberében Rómában megkezdett tárgyalások decemberben Budapesten gyakorlatilag befejeződtek, minden akadály elhárult a kapcsolatok teljes rendezése elől. A magyar külügyminisztert idén januárban fogadta a pápa; a megbeszélésen megerősítették a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának kölcsönös szándékát. A lelkiismereti és vallásszabadságról alkotott törvény tette végül teljessé e folyamatot. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása új lehetőségeket is teremt a kormány számára, bővíti külpolitikai mozgásterét. A Szentszékhez akkreditált diplomaták munkája leginkább a nemzetközi szervezeteknél dolgozó kollégáik tevékenységéhez hasonlítható. Az állandó vatikáni jelenlét módot ad arra, hogy a kormány törekvéseihez ezen az új területen támogatást keressen és nyerjen is. Figyelemre méltó, hogy a vatikáni diplomácia és a magyar külpolitika törekvései a legtöbb nemzetközi kérdésben azonosak. Már eddig is több példa volt közös álláspontokat tükröző javaslatok kidolgozására. Kínálkozó együttműködési terület a nemzeti kisebbségek ügye, a kis nyelvek és a hozzájuk kapcsolódó kultúrák ,,egyenjogúsítása,,, a környezetvédelem, a leszerelés, a lelkiismereti és vallásszabadság kérdései, a nyomor és elmaradottság felszámolása. (MTI) 1990. február 9., péntek 11:36
Vissza »

	Javítás mtib1018. sz. hírre
Mai mtib1018 számú, Diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Vatikán között (1. rész) című hírünk 2. bekezdésének 4-5. sorában a szöveg helyesen: ... 1945 áprilisában hagyta el ... ----------- (MTI) 1990. február 9., péntek 12:43
Vissza »