 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása
"Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat
kérünk, főként férfiaknak.
Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt
Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től
18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni:
a SZÖSZ és az Otthon vezetése.
"
SZER, Magyar politikai magazin:
Választások előtt
"Nem túlzás
tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább
félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni
vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy
év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket
is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és
nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó
pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év
hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Tőkés László Gyulán
|
1990. február 5., hétfő - Hétfőn Gyulára látogatott Tőkés László
temesvári református lelkész, a Romániai Nemzeti Megmentési Front
Tanácsának tagja. Az egész napos program délelőtt a gyulai református
gyülekezeti házban kezdődött, ahol az immár legendás temesvári
lelkész a város vezetőivel találkozott. A nap során Tőkés László
ellátogat a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének
székházába, ahol tárgyal a hazai román kisebbség vezetőivel, s
találkozik a városban működő pártok képviselőivel, valamint a
környék papságával. (MTI)
1990. február 5., hétfő 09:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László Gyulán (1. rész)
|
1990. január 5., hétfő - Tőkés László temesvári lelkész, a
romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja hétfőn Gyulára
látogatott. A magyarok és románok által lakott Körös-parti várossal
ismerkedő Tőkés László elsőként a város gazdasági és kulturális
intézményeinek vezetőivel találkozott, majd a református gyülekezeti
házban a város vezető értelmiségiei előtt szólt arról a mesterséges
szakadékról, amelyet az egyház és a társadalom közé a letünt
politika állított, s amely megosztottság lassan mindkét országban
eltünik. A nemzetiségi kérdésről szólva úgy vélekedett, hogy az
elhallgatással nem oldható meg. A probléma a több évtizedes
elfojtottságból a felszínre tört Romániában is; ez természetes, és
ne kedvetlenítsen el senkit. Az alulról építkező demokrácia a
nemzetiségi kérdést is meg fogja oldani. Egy kérdésre adott
válaszában Tőkés László így fogalmazott: a román-magyar megbékélés
lehetőségében bízik, az sikerülni fog. A megelőző magyar kormányokat
felelősnek mondotta azért, amiért évtizedekre leírták a romániai
magyarságot, kiszolgáltatva ezzel a diktaruának e népet.
Kijelentette: pár éve a magyar külpolitika felelősen foglalkozik az
erdélyi magyarság ügyével.
A találkozón a megyei kórház vezetői arra kérték vendégüket,
hogy segítsen nekik kiépíteni kapcsolataikat a határmenti romániai
városok kórházaival. A gimnázium igazgatója meghívta Tőkés Lászlót a
márciusi gyulai középiskolás vetélkedőre, amelyen az NSZK-tól
Csikszeredáig ott lesznek azok a diákok, akik magyarságismeretükről,
európaiságukról akarnak számot adni. (folyt.köv.)
1990. február 5., hétfő 16:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László Gyulán (2.rész)
|
A látogaatás következő programjaként Tőkés László a
Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségét kereste fel. A
szövetség vezetői az előbb románul, majd magyarul folytatott
beszélgetésben bemutatták a húsz-huszonötezres hazai románság
életét, intézményhálózatát, szóltak gondjaikról, ami például a
magyarországi románság szórvány-voltából adódik. Márk György
főtitkár így fogalmazta meg népe érzelmeit: a magyarországi román
lakosság is úgy tekint Tőkés Lászlóra, mint a forradalom
élharcosára.
A párbeszéd orán a temesvári lelkész és a hazai román vezetők
egyetértettek: a két országban élő kisebbségeknek mindent meg kell
tenniük azért, hogy az anyanemzet fölismerje, milyen nagy
jelentősége van a kisebbségek támogatásának, s hogy enélkül nicsen
európai együttélés. Tőkés László egyebek közt elmondotta, hogy a
decemberi események után a román nyelvhez való viszonya is
megváltozott; korábban a román nyelv az elnyomást jelentette az
erdélyi magyarság s az ő szsámára is. Ám ma Bukarestben is szabadon
szólhat magyarul, s így jószántából szól románul is. Mint mondotta,
a román nép kultúrájában adva vannak a feltételei közös dolgaink
elrendezésének, a két népet elválasztó manipulációk alól pedig
együtt kell kihúzni a talajt. Védőhálót kell kialakítani, amely
megóv mindenfajta visszaeséstől. Tőkés László bejelentette, hogy
Kolozsvárott román-magyar-német nyelvü folyóiratot szándékoznak
megjelentetni, amely fölveheti a harcot a nacionalizmussal szemben.
A látogatás következő állomása a városi könyvtár volt, ahol a
városban müködő politikai szervezetek vezetőivel s a pártok
képviselőjelöltjeivel folytatott eszmecserét a gyulaiak vendége.
Többen itt adták át a szervezetük által gyüjtött adomány a temesvári
új református templom építésére fordít. E találkozót követően Tőkés
László megtekintette Erkel Ferenc szülőházát, s a kegyelet
koszorúját helyezte el a vár melletti, 1848-49-es honvédtiszti
emlékműnél. Bármerre ment, mindenütt a szeretet megannyi jelével
találkozott: az utcán az emberek százai tapssal, kézfogással, apró
ajándékokkal igyekeztek kifejezni érzelmeiket. (folyt.köv.)
1990. február 5., hétfő 16:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1035 sz. hírre
|
Mai mtib1035 sz. Tőkés László Gyulán (2. rész) című hírünk 3.
bek. 4-5. sorában a szöveg helyesen:
... adományt a temesvári ... építésére.
--
(MTI)
1990. február 5., hétfő 17:34
|
Vissza »
|
|
Tőkés László Gyulán (3. rész)
|
A temesvári lelkész gyulai igehirdetésére a református templomba
és az előtte lévő térre mintegy ötezren jöttek el. Az
istentiszteleten a vendéglátó Nagy László esperes szólt először a
gyülekezethez, majd Tőkés László lépett a szószékre. Prédikációjában
a tájainkon általános erkölcsi válságra gyógyírként a keresztény
hitet ajánlotta, a téveszmékkel szemben a bátran vállalt tiszta
szót, az igazmondást állította. Gyulai igehirdetésében Tőkés László
lelki magyarázatát adta saját helytállásának, amikor arról szólt,
miként győzheti le az ember a hatalom által belé plántált félelmet.
A kelet-európainak mondott társadalmakban az embert megalkuvóvá
tevő, bennünk félelmet keltő, valamennyiünket elnémító
erőszakrendszert ismertünk meg - mondotta -, s ha egy-egy országban
néhány ember vállalta a szókimondást, az megrázó erővel hatott az
emberekre. Az elmúlt időszakot Tőkés László a magányos harcosok
Kelet-Európájaként jellemezte, s mint megállapította, a legújabb
történések bizonyítják, hogy igenis lehet újra hitele a szónak, amely
valóban tettel érhet fel.
A templomból távozó Tőkés László a lelkészlak kivilágított
ablakából köszöntötte a téren álló, a templomból kirekedt gyulai
polgárokat, majd itteni látogatásának befejezéseként a református
gyülekezeti házban a környék különböző felekezeteinek papjaival
találkozott. (MTI)
1990. február 5., hétfő 18:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|