 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása
"Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat
kérünk, főként férfiaknak.
Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt
Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től
18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni:
a SZÖSZ és az Otthon vezetése.
"
SZER, Magyar politikai magazin:
Választások előtt
"Nem túlzás
tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább
félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni
vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy
év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket
is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és
nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó
pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év
hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (24. rész)
|
Az elnöklő Jakab Róbertné ezt követően bejelentette, hogy -
tekintettel a benyújtott módosító indítványokra - általános és
részletes vitára bocsátja a törvénytervezetet.
Először Bíró Imre (országos lista) kapta meg a szót, aki
---------
elöljáróban azt fejtegette, hogy a demokratizálódási folyamatban
mekkora jelentőségű ez a törvényjavaslat. Szólt arról is, hogy
előkészítésében részt vettek a katolikus egyház képviselői, vezetői
is, s állásfoglalásukat felterjesztették a Szentszékhez, a
legfelsőbb egyházi fórumhoz, ahol tetszéssel fogadták azt. Ennek
különösen nagy a jelentősége most, amikor küszöbön áll a diplomáciai
kapcsolatok felvétele hazánk és a Vatikán között. Végül a képviselő
tolmácsolta Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek
egyetértését a törvényjavaslattal, majd elfogadásra ajánlotta azt.
Nagy József (Baranya megye 6. vk.) a maga és a Magyar
-----------
Szocialista Párt parlamenti frakciója nevében ajánlotta elfogadásra
e törvényt. Mint mondotta: e törvény megszületése több puszta
jogalkotási tevékenységnél, hiszen egy egész nemzet lelkiismeretének
megnyugtatását szolgálja, emberek sokaságát szabadítja meg attól,
hogy belső meggyőződésükkel, lelkiismeretükkel ellentétes módon, az
úgynevezett hivatalos politikához alkalmazkodva, alakoskodva
éljenek.
Az egyházak társadalmi szerepéről szólva egyebek között
kiemelte: az, hogy e törvény elismeri az egyházaknak az egyetemes
magyar kultúra kialakításában és művelésében játszott szerepét -
történelmi igazságtétel. Példázataiban nem csupán az egyházaknak az
évszázadok során létrejött maradandó építészeti értékeit, művészeti
alkotásait és iskoláit sorolta, hanem azt az erőt is, amely mindig
hatással volt a magyar szellemiségre. Hangsúlyozta: Pannonhalma vagy
Debrecen, Esztergom vagy Pápa a magyar történelem és kultúra olyan
emlékhelyei, amelyek méltán erősíthetik a nemzet önbecsülését.
(folty.köv.)
1990. január 23., kedd 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|