 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása
"Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat
kérünk, főként férfiaknak.
Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt
Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től
18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni:
a SZÖSZ és az Otthon vezetése.
"
SZER, Magyar politikai magazin:
Választások előtt
"Nem túlzás
tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább
félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni
vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy
év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket
is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és
nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó
pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év
hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Jogi bizottság - maratoni ülés (1. rész)
|
1989. november 16., csütörtök - Számos törvénymódosítási javaslatot és képviselői önálló indítványt tűzött napirendjére - a novemberi ülésszakra készülve - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön kezdődött ülésén, amelyen megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is.
Elsőként Vona Ferenc (Pest megye), az alkotmánybíróság bíráinak
megválasztását előkészítő bizottság elnöke arra kérte
képviselőtársait, értelmezzék az alkotmánybíróságról szóló
törvénynek a bírák szakmai feltételeit megállapító rendelkezését,
mivel az - véleményük szerint - nem egyértelmű. Az említett 5.
paragrafus (2) bekezdéséről Kulcsár Kálmán és Szilbereky Jenő
mondott szakvéleményt. Álláspontjuk eltért egymástól: az
igazságügyminiszter szerint e rendelkezés értelmében
államigazgatásban dolgozó szakember nem jelölhető e tisztségre. A
Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy - a bírák,
ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok mellett - az államigazgatási
szerveknél jogi alaptevékenységet végzők is elnyerhetik e
megbízatást, hiszen végzettségük ebben az esetben szakirányú.
A vitában szót kért Raft Miklós - akinek személyével
kapcsolatban e jogértelmezési probléma korábban felvetődött - , s
visszalépett alkotmánybíróvá jelölésétől. Méltánytalannak tartotta
azonban, hogy ilyen ,,formális jogértelmezéssel,, ki lehessen
szorítani e tekintélyes testületből a közigazgatási szakembereket.
Szükségesnek tartotta megjegyezni: Kulcsár Kálmánnak is szerepe volt
abban, hogy vállalta a jelöltséget, hiszen a miniszter korábban úgy
vélekedett, hogy eddigi szakmai életútja megfelel a jogszabályi
előírásoknak. Furcsállotta, hogy a miniszter két hét alatt
megváltoztatta véleményét.
Kulcsár Kálmán ismét leszögezte, hogy nem személyekről, hanem
jogértelmezésről, tartalmi és formai kérdésekről van szó. Mint
mondotta, az alkotmánybíróság hiteléhez nem férhet kétség. Ha már a
jelöléskor megkérdőjelezhető valakinek a személye, az
bizalmatlanságot eredményez az alkotmánybírósággal szemben.
Ezt követően foglalt úgy állást a jogi bizottság - öt
tartózkodással -, hogy az idézett bekezdést ,,tágabban kell
értelmezni,, azaz az államigazgatás területéről is jelölhessenek
alkotmánybírát. E véleményük indokolását az Országgyűlés elé
terjesztik. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|