 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása
"Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat
kérünk, főként férfiaknak.
Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt
Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től
18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni:
a SZÖSZ és az Otthon vezetése.
"
SZER, Magyar politikai magazin:
Választások előtt
"Nem túlzás
tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább
félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni
vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy
év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket
is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és
nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó
pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év
hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A tömegtájékoztatás nagy hiányoságai
|
------------------------------------
München, 1989. november 11. (SZER, Magyar híradó) - Bármilyen
örvendetesen kibővült a tájékoztatás tömege Magyarországon, van
néhány kérdés, amely körül meglepő, vagy talán nem is meglepő
hiányok mutatkoznak - erre mutat rá Tamás Gáspár Miklós, a Szabad
Demokraták Szövetségének ismert vezető személyisége:
- Az elmúlt korszak terhes örökségéről sokat beszélünk, de van
egy-két olyan szempont, amiről az ember hajlamos is megfeledkezni.
Például az, hogy a cenzúra nem pusztán a magyar sajtó és a magyar
tömegkommunikáció erkölcsi nívóját tette tönkre, hanem
tapasztalhatjuk minden nap, hogy a magyar sajtónak és
tömegkommunikációnak hiányzik a kellő szakmai, professzionális
színvonala is, amiben - azt gondolom - nem az újságírók a ludasok,
hanem azok a körülmények, amelyek a demokratikus, vagy nyugati
értelemben vett modern újságíró tipusát Magyarországon nem
alakították ki. Ebben az egyik legfontosabb példának azt tartom,
hogy miként kezelik a magyar médiák és a magyar újságok a mai magyar
belpolitika két döntő fontosságú fejleményét.
Az egyik ilyen fejlemény a Magyar Szocialista Párt kudarca, a
másik ilyen fejlemény pedig a négy emlékezetes kérdésben kiírt
népszavazás. Mind a két dologról megjelentek interjúk érdekeltekkel,
a dologban elfogult, elkötelezett emberekkel, de nem akadt olyan
magyar újságíró, aki egy komoly elemzésre vállalkozott volna, aki
megpróbálta volna pártatlanul tájékoztatni az olvasókat arról, hogy
két dolog van, mi minden forog kockán.
A Magyar Szocialista Párt kudarca, hogy egy tömegpártként újjá
szervezi önmagát, egy olyan döntő jelentőségű esemény a jelenkori
magyar történelemben, ami talán csak 1956-hoz hasonlítható. Akkor is
forradalomban omlott össze a kommunista párt percek alatt, most
pedig békés körülmények között derül ki, hogy annak a mérsékelt
reformerségnek, amelyet Nyers Rezső és Pozsgay Imre pártja képvisel,
nincsenek igazán hívei az országban. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|