Rendszerváltás és az MTI

	Pozsgay Imre egyházi személyiségekkel találkozott (3. rész)
A politikai pártok - az ellenzékiek is - nem éltek vissza esélyeikkel, mellőzték a szociális demagógiát, a gazdasági okokból keletkezett elégedetlenség felkorbácsolását. Pozsgay Imre reményét fejezte ki, hogy nem is változtatnak ezen a magatartásukon. Ha azonban - tette hozzá - ezek az intézkedések túl hosszú időn át újabb terheket rónak az ország népére, előállhat egy olyan elégedetlenségi fok, amelyet semmiféle jószándékú párt vagy politikai erő már nem tud kezelni. Ezt az állapotot meg kell előzni, felhasználva a külföld segítségét - természetesen úgy, hogy a politikai intézmények átalakításának és a gazdasági válság kezelésének forrásait keresve ne el- vagy kitartott ország jöjjön létre. Végül a választási előkészületekről, a politikai kilátásokról szólva kifejtette: üdvözítő jele a politikai átalakulásnak, hogy az MSZP-be nem tülekednek a karrieristák. A kongresszuson szélsőségektől mentes, az állampolgári és a morális felelősséget együtt hordozó társadalmi-politikai központ jött létre. Egyidejűleg utalt arra, hogy nincs olyan párt, amely saját vereségét tervezné meg a választási küzdelemben. A valóban európai baloldali, a Szocialista Internacionálé követelményei szerint építkező, gondolkodó MSZP is nyerni akar a választásokon. Az egyházi személyiségek számos kérdést tettek fel, és véleményüket is elmondták az egész társadalmat foglalkoztató témákról. Így például elhangzott, hogy a lakosság jelentős része nem tudja, mire is voksol a népszavazáson. Hiányzik a megfelelő jogi tájékoztatás. Volt, aki azt hangoztatta: a mostanában hozott rendeletek, antiszociális megnyilvánulások veszélyeztetik a békés átmenetet. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a készülő alkotmány megkerülte a nemzetiségiek és az egyházak kérdését. Felvetődött az is: nem vár-e túl sokat a társadalom az egyházaktól. Jogszabályra lenne szükség annak érdekében, hogy az egyházak visszakapják vagyonukat, a működésükhöz nélkülözhetetlen épületeket. A véleményt mondók között egyetértés alakult ki abban, hogy az egyházak döntő szolgálata az erkölcsi, az etikai értékek képviselete. Az elmúlt négy évtizedben hiányzott az etikai nevelés - a politikusoknak már most is többet kellene tenni a becsületes, a tiszta magatartás érvényesítéséért. (folyt.köv.) 1989. november 10., péntek 19:13
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »