|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása
"Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat
kérünk, főként férfiaknak.
Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt
Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től
18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni:
a SZÖSZ és az Otthon vezetése.
"
SZER, Magyar politikai magazin:
Választások előtt
"Nem túlzás
tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább
félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni
vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy
év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket
is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és
nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó
pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év
hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők.
"
|
|
|
|
|
|
|
A DISZ állásfoglalása a népszavazásra feltett kérdésekről és a köztársasági elnök alkotmányban rögzített jogköréről (2. rész) (OS)
|
- népszavazást kezdeményezni, ha ezzel szintén a saját legitimációs alapját képező Országgyűlés mindenhatóságát kérdőjelezné meg. Ezeket a lehetőségeket végig elemezve, bár egy közepesen erős köztársasági elnök is ennél lényegesen több érdemi és nem protokolláris jogosítványt és jogkört élvez, nem csodálkozunk azon, hogy a politikai pártok mostanában egymás után (lásd MSZDP, Kisgazdapárt) sietve jelentik ki, hogy kívánatosabb lenne az elnököt majd az új parlamentnek megválasztani. Túl nagy lenne számukra egy olyan elnök hatalma, aki funkcióját nem a pártok egyezkedéséből származtatja, hanem a nép előtt mérte meg magát és találtatott súlyosnak. A fentiekre tekintettel ezért kezdeményezzük azt, hogy a magyar állampolgárok döntsenek november 26-án amellett, hogy ők válasszák meg majd január 7-én a köztársasági elnököt. Kezdeményezzük az országgyűlési képviselőknél azt, hogy még a decemberi ülésszak alatt módosítsák az Alkotmány 29/A. paragrafusa (1) bekezdését - mely szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja négy évre - úgy, hogy ez mindig a nép jogosítványa legyen. Magyarországon még nagyon fejletlen a pártstruktűra, nem tisztultak még le a pártok arculatai - ehhez még legalább egy évtized kell -, ezért a jelenlegi pártokból felálló Országgyűlés nem alkalmas egy önálló hatalmi ág letételményesét, a köztársasági elnököt megválasztani. Kezdeményezzük egy pontban még a köztársasági elnök jogkörének megváltoztatását. Ha az elnök visszaküldi a törvényt egyet nem értése esetén újratárgyalásra az Országgyűlésnek, és ha az ennek ellenére változatlan formában kívánja elfogadni, ezt csak minősített többséggel tehesse meg. Ennél erősebb jogkörű elnök megválasztását mi sem tartjuk kívánatosnak, de a függetlenségét a Parlamenttől, nagyon fontosnak. Ha ezt a módosítást az Országgyűlés nem valósítja meg, az új összetételű, pártokra épülő Parlament biztos nem fogja, hiszen nem is várható el tőle, mert ezzel saját hatalmát korlátozná. Nem szabad abszolutizálni az Országgyűlést, hiszen a nyugati tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy összetételét a legerősebb párt vagy pártkoalíció által elfogadtatott hatályos választójogi törvény határozza meg. Ez legtöbbször nem tükrözi a valóságos szavazati arányokat. Például nálunk is az egyéni választókerületek töredékszavazatainak kisebb súllyal történő értékelése, a kis pártokra leadott szavazatok elvesztése, s a nagy pártok mandátumainak ezzel történő növelése mind-mind torzítják az arányokat. (f.k.)
1989. november 10., péntek 15:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|