Rendszerváltás és az MTI

	MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (5. rész)
A megyei küldöttcsoportok nevében szólók: az alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással ellenkező véleményt fogalmaztak meg. Így vita tárgya volt a munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális pártapparátust kell kiépíteni, s annak kell nagyobb szerepet adni. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség van a megyei szervezetekre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb s hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, problémáit jól ismerői profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E témához kapcsolódóan hangzott el Baranya megye küldöttjének javaslata az alapszabály bővitésére; eszerint a Magyar Szocialista Párt a választások idején választó pártként működne. Kezdeményezte azt is, hogy a párt tagsága tekintse kötelezőnek a jelöltek támogatását, s a választás végéig ne folytasson frakciózást, platformharcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni - vélekedett. A Somogy megyei küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi alapszabály-tervezet korlátozni kívánja a pártválasztmány szerepkörét. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a tagfelvételnél célszerű lenne eltörölni a korhatárt, illetve azt jelenleg 17 esztendőben kellene meghatározni. A pártszervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban a küldöttek egy része arra hivatkozott: nem szabad korlátozni az állampolgárok jogát a szabad szerveződésre. Mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván: a munkahely nem válhat a politikai csatározások színterévé. Az alapszabály-tervezet vitájában javaslatként hangzott el - az MSZMP és az MSZP szervezeti felépítettségével összefüggésben -, hogy átmeneti szabályzatot kell kialakítani, s abban rögziteni a felmerülő kérdések rendezésére hivatott egyeztető bizottság létrehozását. Ugyancsak javasolták - például Bács-Kiskun megyei küldöttek -, hogy az új pártba lépő szándékát - aláírás után - a taggyűlés hagyja jóvá. Vitás esetekben az egyeztető bizottság döntene. Igényelték, hogy regisztrálás alapján is legyen mód a párttagságra. (folyt.köv.) 1989. október 8., vasárnap 13:56
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »