 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása
"Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat
kérünk, főként férfiaknak.
Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt
Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től
18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni:
a SZÖSZ és az Otthon vezetése.
"
SZER, Magyar politikai magazin:
Választások előtt
"Nem túlzás
tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább
félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni
vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy
év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket
is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és
nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó
pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év
hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Választások magyar módra - 2. folyt.
|
- Krassó György miképpen látja ezt Budapestről?
- Én mindenekelőtt a kérdésben elhangzott jelzővel szeretnék
vitatkozni. Valóban szabadok voltak-e ezek a választások? Formailag
úgy tűnik, hogy tényleg szabadok voltak, jóllehet most utólag az
egyes pártok vádolják egymást különböző kisebb visszaélésekkel, meg
nem engedett, utolsó pillanatban történt agitációval, de ezek
nyilván nem voltak jelentősek.
Én azonban úgy gondolom, hogy a valóban szabad választásokhoz
valódi alternatívák is szükségeltetnek. Ezek az alternatívák azonban
hiányoztak, és így szabad választásnak nem tudom tekinteni a
választásokat, és úgy tűnik, hogy a választópolgárok sem tekintették
ezeket szabad választásoknak, mert az én értékelésem szerint ezért
voltak, ezért maradtak olyan nagy számban távol a szavazóurnáktól.
Hogy most kinek a veresége volt ez, én csak részben értek egyet
a BBC tudósítójával, amely szerint keserű csapás volt a választás
eredménye az ellenzékre. Én úgy gondolom, hogy keserű csapás volt ez
az uralkodó pártra is. Egyáltalában csapás volt arra az egész
tevékenységre, amit Magyarországon politikának neveznek manapság. A
nép úgyanúgy szavazott, mint ahogy Lengyelországban, ezt úgy értem,
hogy Lengyelországban sem vette tekintetbe a kerekasztalon az
uralkodó párt és a Szolidaritás közti megegyezéseket, hanem a maga
véleményét nyilvánította ki. Itt sem veszi figyelembe a különböző
egyezkedéseket, nem is figyel oda ezekre, hanem kinyilvánítja azt a
véleményét, hogy úgy látja, ezek a pártok nem őt képviselik.
(folyt.)
1989. július 30., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|