|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása
"Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat
kérünk, főként férfiaknak.
Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt
Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től
18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni:
a SZÖSZ és az Otthon vezetése.
"
SZER, Magyar politikai magazin:
Választások előtt
"Nem túlzás
tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább
félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni
vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy
év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket
is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és
nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó
pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év
hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők.
"
|
|
|
|
|
|
|
Volt politikai foglyok találkozója
|
München, 1989. június 16. (SZER, A mai nap) - Tegnap este a Jurta Színházban találkozót adtak egymásnak a volt politikai foglyok. Felolvassuk Nagy András tudósítását: - Bányai László Ausztráliából, Bocskai József az Egyesült Államokból, Krassó György Angliából, Kopácsi Sándor Kanadából, mások Svájcból, Németországból és ki tudja még honnan érkeztek. És persze még többen jöttek csak innét hazulról: Vácról, Szegedről, Márianosztráról, a gyűjtőből, a Fő utcából, a Markókból, a 12-15 évből, az életfogytiglaniból, a túlélt siralomházból. A szabadság gyalogmunkásai, a tűzvonal, a leszakadó falak, a hulló vakolat, a feltépett utcakövek, pincék, bunkerek, gépfegyverek és Molotov-koktélok emberei adtak találkozót egymásnak tegnap estére a Jurta Színházban. És talán forradalmároknál és szabadságharcosoknál furcsa módon, egyáltalán éppen őnáluk nem végigmondott beszéd helyett igencsak sokan elsírták magukat. De hát ezt tette maga a házigazda is, Fónay Jenő mérnök és író, halálraítélt szabadságharcos, a Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. Persze hogy sírtak a túlélők, mert hihetetlen is, hogy így együtt lehetnek, egymáshoz szólhatnak, három évtized nyomasztó lerakódásai alól ismét felismerni próbálhatják egymást. Hihetetlen, de úgy néz ki: a vesztesek állnak győzelemre. A börtönőr, a hóhér, a sztálini szörnyeteg haldoklik, és még élnek, itt vannak a halálra és lassú pusztulásra ítéltek. Csakhát sokan nem élnek már közülük. És az is kiderült azért tegnap este, hogy a volt foglyok és menekültek tudják és látják: ma még nem a győztes demokrácia és magával megbékélt nemzet napját éljük. Ez még csak a gyászból született józanodás, a megegyezésre hajló fegyelmezett értelem diadalnapja. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|