|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szegények Önsegélyező Szervezetének felhívása
"Téli ruhákat, nadrágokat, cipőket, pulóvereket, kabátokat
kérünk, főként férfiaknak.
Az adományokat a következő címen adhatják le: Városi Vöröskerszt
Budaőrs, Szabadság út 57., február 12-től kezdődően, délelőtt 10-től
18 óráig. Segítségüket előre is szívből köszöni:
a SZÖSZ és az Otthon vezetése.
"
SZER, Magyar politikai magazin:
Választások előtt
"Nem túlzás
tehát az az állítás, hogy március 25-ikén a választók legalább
félszáz párt jelöltjeire adhatják voksukat. Ki tudná megjósolni
vajon hány párt marad nyeregben, hánnyal találkozhatunk mondjuk egy
év múlva. Sok ez az ötven, még ha a helyi, vagy kisebbségi érdekeket
is figyelembe vesszük, akkor is tobzódunk a programokban és
nyilvánvalóan rengeteg az átfedés. De meg kell értenünk a burjánzó
pártalapítás reflexét is. 1956-tól eltekintve több mint 40 év
hiányát egyenlítik ki a politizálás kedvét vagy szükségét érzők.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (7. rész)
|
A Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvében leírt jelentősebb tények valóságtartalmának vizsgálatáról szóló honvédelmi vizsgáló bizottsági jelentést Raffay Ernő, a bizottság elnöke ismertette a plénummal. Mint ismeretes, a témával kapcsolatban Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok m., 5. vk.) képviselő nyújtott be interpellációt az Országgyűlés október 30-i ülésére.
Raffay Ernő elmondotta: a vizsgálat a könyv valóságtartalmának ----------- feltárására és az akkori kormány felelősségének meghatározására irányult. Természetesen a szerző minden állításának hitelességét nem állt módjában a testületnek kivizsgálni, ezért csak a legfontosabb kérdésekre keresett választ. Arra a következtetésre jutott: Bokor Imre nagyvonalúsággal bánt bizonyos tények időbeni elrendezésével, és ezeknek a valós tényeknek más idősorrendbe való állításával, esetleg más következtetésekre juthatott, és juttathatta az olvasót. A könyv legfőbb érdeme, hogy egy jelenségcsoportra irányította a figyelmet. Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter tevékenységén keresztül a hadsereg és a pártállam kapcsolatára, a vezetés mechanizmusára, ebből következően a felületes jelenségeken túlmutató, sokkal mélyebb anomáliákra.
A bizottság elnöke hangsúlyozta: a vizsgálatok során tapasztalatokat szerezhettek arról, hogy az elmúlt évtizedekben valóban kialakult az úgynevezett ,,érinthetetlenek,, csoportja. Kiderült, hogy egy bizonyos pozicionális szint felett az arra hivatott hatóságok nem gyűjthettek adatokat az érintett személyekről, s így a bizottság is hiába próbált ilyen jellegű tényeket összegyűjteni.
A bizottság úgy döntött, hogy javasolja: a miniszterelnök adjon utasítást a pénzügyminiszternek a Czinege-család tagjai vagyoni helyzetének kivizsgáltatására. Szorgalmazzák továbbá, hogy az APEH az összes nyugállományú és aktív honvéd tábornoktól szerezzen be vagyonnyilatkozatot. A bizottság felhívja a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség vezetőinek figyelmét arra, hogy a sorkatonák magáncélú építkezéseken történő foglalkoztatását szüntessék meg.
Végezetül a Kádár-korszak kormányzatainak politikai felelősségéről szólva leszögezte: ezek a kormányok a Honvédelmi Minisztérium irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos alkotmányos kötelezettségüket nem teljesítették, s ezért kormányzati felelősség terheli őket mindazokért a visszaélésekért és immorális állapotokért, amelyek a hadsereg egyes vezetőinek körében kialakulhattak. (folyt. köv.)
1990. március 2., péntek 13:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|