Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik nap (11. rész) - Békesi 9.
A változtatás nem a dolgozóknak, hanem a munkáltatóknak kedvezne. Megóvná a vállalatokat, intézményeket attól a kötelezettségtől, hogy a többletmunkát értékén fizessék meg. Miután az egyes pótlékok a túlóradíjak mértékének és arányának megállapítása 1990-től teljeskörűen a munkáltatók hatáskörébe kerül, a módosítás az alapbérek és a főmunkaidő további leértékeléséhez, a bérarányok abnormális torzulásához vezetne. Ezért a kormány az egyes jövedelemelemek elkülönített adóztatását nem javasolja. Ugyanakkor itt kell megemlítenem, hogy a kormány hiánytalanul teljesíti a bányászoknak, az egészségügyi dolgozóknak és a pedagógusoknak tett ígéreteit - hangsúlyozta Békesi László. - A földalatti pótlék emeléséhez külön állami támogatást nyújt, az egészségügyben dolgozók és a pedagógusok bérét 1990-ben minimum 25 százalékkal emeli, amely fedezetet nyújt az ügyeleti és túlóradíjak növelésére is. Gyakran elhangzott kritika, hogy a kormány vagy a pénzügyminiszter meghátrált az adókedvezmények csökkentésére vonatkozó javaslatok érvényesítésekor. Ennek azok a vélemények mondanak ellent, amelyek számos új jogcímen kívánják növelni az adókedvezményeket. Nem javasolja a kormány az adókedvezmények csökkentését az 55 ezer forintos adómentes jövedelemhatárnál, a mezőgazdasági kistermelés adóköteles értékhatárainál, illetve a szellemi tevékenységből származó jövedelmek költségátalányainak mértékénél. Nagy jelentőségű változtatás a megtakarítások és a befektetések erőteljes ösztönzése a személyi jövedelemadón belül. A lakásmegtakarítások és a tartós befektetések nagymértékű adókedvezménye összhangban van társadalompolitikai céljainkkal és gazdaságpolitikai koncepciónkkal egyaránt. Régi igény, hogy teremtsük meg a tételes költségelszámolás lehetőségét minden munkaviszonyon kívüli jövedelemszerző tevékenység esetén. Ez a lehetőség most megvalósul. Az egyik leginkább vitatott eleme a személyi jövedelemadónak a gyermeknevelés költségeinek preferálása az adórendszeren belül. Ennek torzításaira, igazságtalan voltára sokan felhívták a figyelmet már a júniusi parlamenti ülésszakon is. Akkor negatív hatásai miatt az Országgyűlés elvetette a családi jövedelemadó intézményét, és amellett volt, hogy a szociálpolitikai rendszer fejlesztésével a családi pótlék növelésével az állam vállaljon nagyobb részt a gyermeknevelés költségeiből. (folyt. köv.) 1989. november 23., csütörtök 12:16
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »