Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik nap (6. rész) - Békesi 4.
A harmadik nagy kérdéscsoport: most döntsön a Parlament az adótörvények elfogadásáról, vagy csak decemberben, az 1990-es költségvetési törvényjavaslattal együtt? Kétségtelen, hogy a költségvetés és az adóbevételek közötti szoros összefüggés indokolhatja a decemberi döntést. Az sem vitatható, hogy a rendkívül sok módosító indítvány elbírálása, technikai kezelése megnehezítheti a mostani döntést. A kormány nevében mégis azt javasolom, hogy a Parlament ezen az ülésszakon döntsön az adótörvényekről. Teszem ezt azért, mert ez az egyik fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adóbevételekre építsük a költségvetés kiadásait, és ne a kiadásokhoz igazítsuk az adók mértékét. A gazdálkodó, vállalkozó szféra jövő évi felkészüléséhez az adóztatás szabályainak és feltételeinek ismerete nélkülözhetetlen. Fontos szempont, hogy a gazdálkodók minél előbb megismerjék, mire számíthatnak a jövő esztendőben, mire építhetik gazdasági kalkulációjukat. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem egy technikai szempontot is: a december végi döntés rendkívül megnehezítené a végrehajtó apparátus felkészülését is. Még egy általános kérdésről kell szólnom - folytatta a pénzügyminiszter. - A jogi bizottság képviseletében Tallóssy Frigyes képviselő úr vetette fel, hogy most ne kerüljön sor új törvény jóváhagyására, hanem csak a meglévők kisebb módosítására. Így nem kell újra tanulni a jogalkalmazóknak s az érintetteknek a törvényeket, egyszerűbb lesz alkalmazásuk. Ha valóban csupán egy-egy adómérték módosításáról lenne szó - akár a vállalkozási nyereségadó törvényben, akár a személyi jövedelemadó törvényben - ez lennne az ésszerű megoldás. A javaslatok célja azonban ennél lényegesen több. Egyrészt - sok jogos igénynek megfelelően - törvényszintre emelné és egységesítené az eddigi kétszintű szabályozást, azaz beépítené a törvényekbe az eddigi végrehajtási rendeleteket. Másrészt nem csupán egy-egy adómérték módosításáról, hanem a preferenciák kiegészítéséről és módosításáról, egymással összefüggő szabályok megváltoztatásáról is szó van, ami kisebb kiegészítéssel megoldhatatlan. Ezért javasoljuk a törvények újraalkotását. Az előkészítő viták során talán a legtöbb támadás a vállalkozási nyereségadó tervezett mértékét érte. Kétségtelen, hogy a 45 százalékos adószint a 18 százalékos tervezett osztalékkal együtt az állami tulajdonú vállalatok körében nem csökkentené, hanem egy százalékkal növelné a jövedelemcentralizáció mértékét. (folyt.köv.) 1989. november 23., csütörtök 11:47
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »