Rendszerváltás és az MTI

	NSZK-NDK békeszerződés - moszkvai kezdeményezésre?
-------------------------------------------------- Köln, 1989. november 6. (Deutschlandunk, Esti krónika) - Párizsban kezdenek elgondolkodni azon, mennyire lenne célszerű és mik a lehetőségei az össznémet békeszerződésnek. A kezdeményezés Moszkvából származik, megbízható információk szerint ugyanis ott szeretnék elkerülni az NDK destabilizálódását. A szovjet diplomatákkal történt beszélgetések arra utalnak, hogy növekszik körükben a tanácstalanság. Még az a kevésbé reális kívánság is elhangzott, hogy szólítsák fel az NDK polgárait: ne menjenek túl messzire és várjanak türelemmel a bejelentett reformok megvalósítására. - Alfred Fisch beszámolóját olvassuk fel: - Moszkvában is tisztában vannak azzal, hogy az NDK-ban szükségszerűen hozott reformoknak rövid időn belül nincs hatásuk. Annál nagyobb aggodalmat okoz a lakosság türelmetlensége, hiszen emiatt robbanékonnyá válhat a helyzet. Még a szovjet politikusok is elismerik - ha ugyan csak hallgatólagosan is -, hogy a Krenz által ígért utazási könnyítések mindaddig nem szavahihetőek, amíg megvan a berlini fal. Egyúttal hangsúlyozzák: az az NDK önállóságának jelképe, amiről viszont nem szeretnének lemondani. Az a rémálmuk, hogy a keletnémet lakosság megrohamozza a falat. A szovjet elképzelések szerint pedig ebben az esetben elképzelhetetlen lenne a NDK kormányának - és ezzel a Varsói Szerződésnek - a kapitulációja. Egy véres összetűzés viszont végzetes következményekkel járna nemcsak a Szovjetunió fejlődésére, de az európai leszerelési és enyhülési politikára nézve is. (folyt.) 1989. november 6., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- NSK-NDK békeszerződés? - 1. folyt.
A szovjet vélemények szerint egy össznémet békeszerződés kilátásba helyezése egyelőre csillapíthatná a kedélyek hullámzását az NDK-ban. A szerződés megkötését épp Németország megosztottsága tette lehetetlenné, miért ne szolgálhatna akkor most Európa új békéje megteremtésének kereteit? Ennek első nyeresége az lenne, hogy megerősítenék a földrészünkön ma fennálló valamennyi határt. Azt persze feltételezzük, hogy a Szovjetunióban ennek során a balti államokról sem feledkeznének meg. A megállapodás legfontosabb célja természetesen az lenne, hogy szabályoznák a két német állam jövőbeni együttműködését és koegzisztenciáját. Említésre méltó, hogy a Szovjetunió most már elkerülhetetlennek tartja az NDK pluralizmusát is, annál is inkább, mert nem is tarthatná meg többé Magyarország, valamint Lengyelország mellett az autoritáson alapuló kommunista magánutasságát. Az embernek az a benyomása támad, hogy a Szovjetunió időt akar nyerni, hogy megvalósíthassa abszolút elsődlegesnek tekintett, saját kísérletét. A keleti tömbhöz tartozó államok változásai semmiképp sem veszélyeztethetik azt. Ami Magyarországon, vagy Lengyelországban történik, az csak csekély mértékben érinti a Szovjetunió helyzetét. A veszélyes pont az NDK, mert ott nem a pluralizmus, hanem az újraegyesítés fenyeget. Ez pedig Gorbacsov számára jelentős tekintélyvesztességgel járna. Egyelőre tehát ott valami közbülső megoldást kell találni, legalábbis a következő évszázadig, amikor feltehetően felbomlanak majd a katonai tömbök. +++ 1989. november 6., hétfő
Vissza »