Rendszerváltás és az MTI

	Időzített bomba - parlamenti jóváhagyással
------------------------------------------ London, 1989. október 19. (BBC, Panoráma) - Őszi ülésszakának keretében tovább folytatja munkáját a magyar Országgyűlés. A mai eseményekről Szakonyi Péter budapesti újságíró küldött tudósítást: - A párttörvény vitájával, majd az erről való szavazással folytatta mai munkáját a parlament. Nagy szótöbbséggel elfogadták azt, hogy a pártok csak a munkahelyeken kívül működhessenek, s elutasították, hogy a pártvagyont - a kezelői jogot is - tetszésük szerint hasznosíthassák. Ezt követte az alkotmánybíróságról szóló előterjesztés, melyet különösebb vita nélkül szavaztak meg a képviselők. Úgy látszik, nem figyeltek eléggé Kilényi Géza igazságügyi miniszterhelyettes intő szavaira, aki szerint időzített bomba ketyeg az előterjesztésben. Az alkotmánybíróság ugyanis visszamenőleges hatállyal is dönthet a törvénysértésekről, így az államosítást követő elmaradt kártalanításokról is. A törvény előkészítői közül Holló András alkotmányjogászt kérdeztem a várható következményekről. Kifejtette, hogy az első tervezetben még bizonyos időhatárt javasoltak, de ezt nem támogatta a kormány. Így 1990. január 1-től lavinaként zúdulhatnak az alkotmánybíróság nyakába az elmaradt kártérítések. Holló András szerint a megoldás részletfizetés, életjáradék biztosítása, s ahol lehet, az államosított ingatlan visszaadása lehet. Az mindenesetre már bizonyos, hogy a jövő évben még csak 10 fővel működő alkotmánybíráság hatalmas munka elé néz. (folyt.) 1989. október 19., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Időzített bomba - 1. folyt.
A mai napon valószínűleg már nem kerül napirendre a köztársasági elnökválasztás egyre akutabb kérdésköre. Antall Józsefet, az MDF vezetőségének tagját magánvéleményéről kérdeztem. Ő a háromoldalú tárgyalásokat követő megegyezésre hivatkozva elzárkózott ettől. Véleménye szerint a parlament jelenlegi ülésszakának határozatai mind teljesen megfelelnek a kerekasztal-tárgyalásokon elfogadottaknak, ezért felesleges lenne külön véleményével megbontani a kialakult egyensúlyt. Elmondta viszont azt, hogy a közvélemény és a tömegtájékoztatás szinte szó nélkül ment el egy hatalmas eredmény mellett. A negyedik magyar köztársaság kimondását értékelte így. Véleménye szerint fáklyás felvonulásnak kellett volna köszöntenie ezt a történelmi eseményt. Antall József álláspontja közel sem mondható egyedinek, hiszen máris van olyan képviselő, aki szerint október 18-ikát kellene nemzeti ünnepnek javasolni március 15, augusztus 20, vagy október 23-ika helyett. Kár, hogy javaslata már elkésett, hiszen a parlament a nemzeti ünnep időpontjának alternatíváiról már tegnap határozott. A nap eseménye az is, hogy a képviselők közti aláírásgyűjtő akcióba fogott a parlament szakszervezeti szekciója. Amint azt dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára sajtóértekezletén elmondta, az akció célja az, hogy a Bős-Nagymaros ügyében ne a parlament, hanem a kormány döntsön. Ne hárítsák tehát át egy korábbi helytelen elhatározás és szerződés következményeit sem a népre, sem a parlamentre. A gyűjtőívet eddig körülbelül 50 képviselői írta alá, bizonyítva, hogy ezt ők is inkább politikai erődemonstrációnak, semmint valódi politikai akciónak tekintik. (folyt.) 1989. október 19., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Időzítettt bomba - 2. folyt.
A parlament a választási törvény vitájával folytatta munkáját. Eddig 14 képviselő kért szót, és a vita - úgy tűnik - a holnapi napra halasztódik. Valószínűleg a holnapi napon kell határozni a parlamentnek arról is, hogy október 23-ikát milyen formában ünneplik meg. Így tehát a napirend ismét felborul, és a jövő héten megváltozott sorrendiséggel tárgyalják majd a napirendi pontokat. +++ 1989. október 19., csütörtök
Vissza »