Rendszerváltás és az MTI

	Osztrák-magyar kormányfői találkozás
------------------------------------ München, 1989. október 12. (SZER, A mai nap) - Németh Miklós magyar miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár ma Sopronban megbeszélést folytat a bős-nagymarosi vízlépcső problémaköréről és az 1995-ös Bécs-budapesti világkiállítás előkészítéséről. Németh Miklós tegnap Prágában vitatta meg a vízlépcső kérdését Adamec csehszlovák kormányfővel, aki értesülések szerint továbbra is az eredeti szerződés maradéktalan teljesítését szorgalmazza. - A magyar és az osztrák kormányfő mai találkozójáról küldött jelentést bécsi tudósítónk, Hanák Tibor: - Osztrák vélemények szerint Németh Miklós és Franz Vranitzky találkozóját éppúgy az idő sürgetése tette szükségessé, mint a magyar miniszterelnök prágai tárgyalásait. A nagymarosi építkezéseket csak felfüggesztették - a hivatalos állásfoglalás májusban úgy hangzott, hogy a magyar kormány pár hónap múlva, október végéig hozza meg a végleges döntést. Ez a végleges döntés a küszöbön áll. A magyar félnek tisztáznia kell, hogy tudja-e vállalni a szerződések felmondásának következményeit mind a saját népével és a magyar gazdasággal, mind pedig a külföldi partnerekkel szemben - tehát Csehszlováia és Ausztria várható reakcióját. Még szélesebb nemzetközi tekintetben pedig a magyar kormány szavahihetősége forog kockán. A magyar gazdaságnak elsődleges érdeke, hogy tárgyalóképes maradjon, tehát hogy ne vádolhassák szerződésszegéssel, ne terjedjen el az a hír, hogy magyar vállalatokkal kockázatos szerződést kötni. (folyt.) 1989. október 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Osztrák-magyar kormányfői találkozás - 1. folyt.
Az osztrák politikai élet úgy tekinti a bős-nagymarosi erőmű megépítésének ügyét, mint a magyar reformfolyamat részét. Ausztriában belátják, hogy a tervek egy korábbi korszakban keletkeztek, melyért ma már senki nem akarja a hátát tartani. A diktatúra káros határozatait nem lehet a demokratikus fázisba átmenteni. Másszóval: az osztrákok nagyon jól tudják, hogy a magyar kormány társadalmi nyomásra függesztette fel az építkezéseket, és hogy ebbe a határozatba belejátszottak gazdasági megfontolások is: merik-e vállalni, hogy egy elhibázott terv kivitelezésére milliárdokat költsenek? Az osztrák állam megértő beállítottságát az a körülmény is táplálja, hogy ebben a kérdésen voltaképp nem a két kormány áll egymással szemben - illetőleg csak közvetve. Az osztrák kormány csak garanciát vállalt a hitelekért, a voltaképpeni érintettek Ausztriában a pénzadó bankok és az építkezési munkálatokban résztvevő vállalatok: gépgyárak, villamossági üzemek - melyek már sokat invesztáltak a nagymarosi turbinák megtervezésébe és elkészítésébe. Ugyanakkor azonban az a körülmény, hogy az osztrák kormányt nem közvetlenül érintik a magyar kormány idevonatkozó döntései, meg is nehezíti a dolgot: nevezetesen Németh Miklós és Vranitzky kancellár tárgyalásait, mert hiszen az osztrák kormányfő nem lehet gavallér az osztrák üzemek szakállára. A vállalatok kártérítést követelnek az eddig eszközölt befektetésekért, melyek értéke a becslések szerint meghaladja a 2,5 milliárd schillinget, mely ma már 15-20 milliárd forintnak felel meg. A Sopron melletti megbeszélések célja a keletkező károk csökkentése - azaz hogy mind gazdasági, mind pedig politikai tekintetben minél kisebb károk keletkezzenek. Osztrák vélemények szerint arról biztos lehet a magyar fél, hogy Bős-Nagymaros kérdése, az építkezések felfüggesztése vagy végleges leállítása, valamint ennek pénzügyi és jogi következményei nem érintik az osztrák-magyar kapcsolatokat - a két ország számos más közös ügyét, és a kialakult jóviszonyt. +++ 1989. október 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »