|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
A recski tábor
|
London, 1989. február 13. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a recski tábor egykori túlélői az Országgyűléshez írott levelükben azt követelik, hogy a parlament ítélje el az ötvenes évek illegális eljárásait, és tegye jóvá a régi igazságtalanságokat. Hallgassák meg erről Sally Ackroyd tudósítását: - Az ötvenes évek leghírhedtebb magyarországi internáló tábora Recsken működött, ahova Rákosi elzáratott mindenkit, akit ellenfelének tartott. így kerültek Recskre jobboldali aktivisták, szociáldemokraták, kisgazdapártiak, de még kommunisták is. 1953-ban, Sztálin halála után a tábort megszüntették, de csak a kommunistákat rehabilitálták, és a túlélőkkel közölték, hogy további 10 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, ha egy szót is szólnak a büntetőtáborban tapasztaltakról. Ennek eredményeként a témáról több mint 30 évig majdnem tökéletes volt a hallgatás. A Recski Szövetség azonban most már követeli az összes túlélő teljes rehabilitálását, és követelte azt is, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a témával, illetve intézkedjen, hogy orvosolják az egykori igazságtalanságokat. A Szövetség tárcaközi bizottság felállítását javasolja, hogy az az egész lakosság előtt rendezze a kérdést, valamint az áldozatok emlékére állíttasson emlékművet. A tábor volt foglyai rámutatnak, hogy az internáló táborban eltöltött éveket a mai napig sem számítják be munkaévnek, amikor a nyugdíjakat számítják ki. Ráadásul szabadulásuk után sehol sem találtak munkát. Ezzel szemben azok, akik a jogtiprásért felelősek voltak, egészen a közelmúltig magas pozíciókat töltöttek be, és - mint mondják - szép nagy nyugdíjuk is van. A Szövetség főtitkára, Zimányi Tibor azt mondta, hogy csoportja nem vágyik bosszúra, viszont kérte, hogy a recski táborban szolgált őrök álljanak nyilvánosság elé, és mondják el hogy mi, hogyan történt. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|