|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése
|
Washington, 1989. február 11. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A jelentések szerint a Központi Bizottság az úgynevezett rendkívüli történelmi bizottság jelentését vizsgálja meg, amelynek lényege a párt új álláspontjának kialakítása az 1956-os forradalmat illetően. Mint azt valamennyien tudjuk, az 1956-os forradalmat a Magyarországra özönlő szovjet Vörös Hadsereg inváziója verte le, és emelte hatalomra azt a Kádár Jánost, aki ezen a rendkívüli ülésen betegsége miatt nem vesz részt. Kádár Jánost - mint ismeretes - tavaly májusban fosztották meg első titkári tisztségétől. A magyar párthoz közelálló hivatalos források szerint a párt vezetése most kompromisszumos megoldást szeretne találni arra, hogyan értékeljék a több mint 30 éve lezajlott magyar forradalmat. A rendkívüli történelmi bizottság jelentésében a forradalmat máris népfelkelésnek nevezi ellenforradalom helyett. A pártvezetésben helyet foglaló ortodox marxisták azonban követelik ennek megváltoztatását, mondván, az eseményekben terrorista és ellenforradalmi elemek is részt vettek. A zárt ajtók mögötti tanácskozás a hírek szerint korrekt keretek között zajlik. A vitát a párt politikai bizottságának egyik tagja, Pozsgay Imre robbantotta ki, amikor körülbelül két héttel ezelőtt nyilvánosan népfelkelésnek nevezte az 56-os magyar forradalmat. Ezt követően a párt több vezetője, közöttük Grósz Károly első titkár is bírálta Pozsgay Imrét. Grósz Károly emellett említést tett a pártvezetésen belüli komoly ellentétekről is, és közölte, a Központi Bizottság esetleg egy új vezetőség összeállítását is mérlegeli majd. A legutóbbi jelek szerint azonban Pozsgay Imre pozíciója nincs veszélyben. A MSZMP Központi Bizottságának rendkívüli ülését még egy szintén rendkívülinek nevezhető esemény teszi még fontosabbá. Nem sokkal a budapesti megbeszélés előtt a Szovjet Tudományos Akadémia egyik tagja, Oleg Bogomolov sajtókonferenciáján a következő nyilatkozatot tette: a Szovjetunió nem érezné magát fenyegetve akkor sem, ha Magyarország semleges állam lenne egy olyan kormány vezetésével, mint amilyen Svédországban vagy Ausztriában van. +++
1989. február 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|