|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az alternatívok
|
(Sally Ackroyd) London, 1989. január 10. (BBC) - Az MSZMP bejelentette: hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni az alternatív szervezetekkel. Erről az új hozzáállásról Berecz János nyilatkozott az Országgyűlés első napján. A kormány szerint az új egyesülési és gyülekezési törvény a most folyó demokratikus reformprogram egyik legfontosabb összetevője. Az új törvény legalizálja mindazon független csoportok működését, melyek tevékenysége nem ütközik a törvény, illetve az Alkotmány előírásaiba, és elméletileg elismeri a politikai pártok alapításának jogát. Noha az országgyűlési szavazásra még nem került sor, a törvényt a kormány jóváhagyta, s csaknem bizonyosra vehető, hogy a képviselők is így döntenek. Ezzel párhuzamosan Berecz János, a párt főideológusa a parlamenti vitát arra használta fel, hogy új ajánlatot tegyen az alternatív csoportoknak. Kijelentette: most, hogy jogi helyzetük rendeződik, a vezetés kész a párbeszédre és az együttműködésre. A magyar televíziónak adott interjújában Berecz kifejtette, hogy a tárgyalások koalícióhoz vezethetnek. A múltban a párt csak a szocialistának mondott mozgalmakkal volt hajlandó együttműködni, de Berecz János most kijelentette, hogy minden olyan politikai szervezet, amely haladó és a társadalom javát szolgálja, baloldalinak tekintendő. A hatalom - mondotta - nem a párté, vagy a kormányé, hanem a dolgozó népé. A törvénytervezet vitája javarészt a politikai pártokkal foglalkozó előírásokkal foglalkozott. Míg elvben a pártokat engedélyezik, működésük csak a szerepüket körülíró és a későbbiekben megvitatandó törvény elfogadása után lehetséges. Tíz képviselő indítványozta, hogy tegyék lehetővé pártok azonnali megalakulását, de Berecz az Országgyűlésben is a kormány hivatalos álláspontját hangsúlyozta, mondván, hogy a politikai élet továbbfejlődésére van először szükség. Parlamenti beszédében - a dialógusra utalva - Berecz János több független szervezetet is megemlített, köztük a Magyar Demokrata Fórumot, az új Márciusi Frontot, a Kisgazdapártot, a Veres Péter, illetve a Münnich Ferenc Társaságot. Figyelemre méltó azonban, hogy nem említette sem a Fiatal Demokraták, sem pedig a Szabad Demokraták Szövetségét. Az utóbbi szervezet programjában egyebek között szerepel Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|