|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (6. rész)
|
A vezérszónokok után - a szándékoktól némiképp eltérően - képviselők sokasága jelentkezett hozzászólásra a vitában. Mindazok, akik az ebédszünetig szót kaptak, vagy a törvényjavaslatok egy-egy elemével foglalkoztak, vagy pedig arra hívták fel a figyelmet: a törvényhozók ne egy-egy választókerület, egy-egy szűk réteg számára próbáljanak kedvezményeket, könnyítéseket ,,kicsikarni,,, hanem az ország egészében, 10 millió lakosban gondolkodjanak.
A felszólalók közül kiemelkedett Palotás János (MDF) mondandója, aki arra világított rá: van kiút és megoldás. Annak érdekében pedig, hogy az egyébként elviselhetetlenül rossz alaptörvényjavaslat ne újabb konfliktusok, társadalmi feszültségek forrásává váljék, hanem a gazdasági rendszerváltást, a hatékonyság növelését is szolgálja, egy képviselőtársával közösen mintegy 30 módosító indítványt nyújtott be. Kifejtette: az ország ugyan mindeddig képes volt eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, de ezt eddig úgy tudta megtenni a kormány, hogy ,,levetkőztette,, a társadalmat, és elvette, amit még el tudott venni. De tudja-e a kormány, hogy mit tesz majd, ha ez a helyzet megváltozik és nagyobb lesz a kötelezettség, mint a levetkőztetett társadalom összes vagyona? Számolt-e azzal, hogy ha jövő év közepén - esetleges társadalmi konfliktusok közepette - már komolytalan érv lesz a korábban leköszönt kormány felelősségére hivatkozni? - sorakoztatta kérdéseit a képviselő. Válaszként hangsúlyozta: ha mindez bekövetkezik, ha a kormány nem tud majd mást tenni, mint tehetetlenül ,,széttárni karját,, és azt mondani, hogy nincs megoldás, akkor azonnal adja át helyét, mert nincs joga a bukásához bizalmat kérni. Ám ha tudja a megoldást, akkor ennek megfelelően cselekedjék.
Palotás János szerint alapvető szemléletváltásra van szükség, amelynek az adótörvényekben is tükröződnie kell. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nevesíteni kell a gazdaság szereplőinek azt a mintegy 10 százalékos körét, amelybe pénzt fektetve már akár egy éven belül is megerősödhet, hatékonyabbá válhat a magyar gazdaság.
A képviselő kormányt bíráló megjegyzéseit éles hangnemben utasította vissza Botos Katalin pénzügyminisztériumi politikai államtitkár, helyenként rendre utasítva a Parlamentet. Erre a kirohanásra az elnöklő Szűrös Mátyás csak annyit jegyzett meg, hogy a kormány a Parlamentnek felelős. (folyt. köv.)
1990. december 4., kedd 15:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|