|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Végvári József nem érzi bűnösnek magát - Megkezdődött a Duna-
gate ügy bírósági tárgyalása (2. rész)
|
A bíróság elnökének kérdésére Végvári József határozottan kijelentette: nem érzi bűnösnek magát. A személyi körülményeinek ismertetésekor utalt arra - konkrétumok nélkül -, hogy rendkívül zaklatott idegállapotban van, mert reggel inzultálták. A bíróság elnöke a vádpontok alapján részletesen kihallgatta Végvári Józsefet, aki először tettének motívumairól, mozgatórugóiról beszélt. A többéves állambiztonsági munka után 1989 végére az a belső meggyőződése alakult ki, hogy rossz úton járt, rossz célt szolgált. Megcsömörlött, megundorodott attól, amit csinált, lelkiismereti válságba került. A munkahelyén senkitől sem kapott, sőt nem is nagyon kérhetett segítséget problémájának megoldásához, főnökeitől és munkatársaitól félt, mert tudta, az életével játszik az, aki megsérti a titkosszolgálat érdekeit. Ennek ellenére úgy döntött, hogy a rendszerváltás meggyorsítása, a demokratikus Magyarország megteremtése érdekében meg kell szüntetni a belső biztonsági szolgálatnak az 1989. október 23-át követő időszakban folytatott alkotmányellenes tevékenységét, s ehhez - mint mondta - csak az általa választott utat tartotta járhatónak.
A vádlott kihallgatása közben a bíróság elnöke egy alkalommal rendre utasította a védelmet ellátó dr. Róth Miklós ügyvédet, aki kifogásolta a tárgyalás vezetését, mert az elnök többször is megkérdezte Végvári Józsefet, miért nem választotta a szolgálatból való leszerelést, amikor erre több lehetősége is lett volna. Végvári József visszatérő válasza az volt, hogy félt a titkosszolgálattól. Kijelentette azt is, hogy ha a tettének elkövetésekor hatályos jogszabályok biztosította törvényes úton járt volna el, akkor álláspontjának bejelentésekor - azt bármely állami szervnél is tette volna meg - saját halálos ítéletét írta volna alá.
Az ügyész kérdésére válaszolva Végvári József elmondta: tisztában volt az átadott jelentések tartalmával, s a nemzet érdekében leplezte le a titkosszolgálat alkotmányellenes tevékenységét.
A védelem kifogásolta, hogy a tárgyaláson hosszú órákig senki sem volt kíváncsi, mi volt az az incidens, ami reggel felzaklatta a vádlottat. Ekkor Végvári József elmondta, hogy úgy tapasztalta, több személy követte, egy volt kollegája pedig megkérdezte: ,,Élsz még? Meddig?,,. (folyt. köv.)
1990. október 18., csütörtök 18:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|