|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Antall-kormány - ügyetlenül, de jó irányban - SZER 1.
|
München, 1990. szeptember 19. szerda (MTI) - A Szabad Európa
Rádió kommentárban foglalkozott a magyar kormány külpolitikájával.
Miután emlékeztetett a közeli napok magyar külpolitikájának főbb eseményeire - Göncz Árpád köztársasági elnök útja az Egyesült Államokban, Antall József miniszterelnök római tárgyalásai, Margaret Thatcher brit miniszterelnök, Enrique Baron Crespo, az Európa Parlament elnöke, valamint az Európa Parlament magyar kapcsolatokkal foglalkozó delegációjának budapesti látogatása -, feltette a kérdést: Vajon továbbra is sikerágazatnak tekinthető-e a magyar külpolitika? Avagy - miként ezt az ellenzék, vagy annak egyes tagjai állítják - az Antall-kormányzat még azt is elrontotta, amit elődei a külpolitikában létrehoztak? Igaz-e - Tamás Gáspár Miklós állításának megfelelően -, hogy Kádár és Grósz sikeresebb volt a külpolitikában, mint Antall József és munkatársai? - folytatódott a kérdések sora.
A kommentár szerint az ellenzék egyesített sortüze Jeszenszky Géza külügyminiszterre és rajta keresztül a mai magyar külpolitikára indokolatlan. Nem látszik indokoltnak az az érv, miszerint a kormányzat kizárólag kihasználja a külpolitikában rejlő előnyöket, s nem igaz az, amit Tamás Gáspár Miklós állít, nevezetesen, hogy az új kormányzat csak elrontja elődei tevékenységét.
- Szerintem egészen másról van szó - szögezte le a kommentár irója, Hamburger MIhály. - Ha lassan és ellentmondásosan is, valójában egy új külpolitikai koncepció körvonalai bontakoznak ki a kormányzat tevékenysége nyomán .
- Igaz, már korábban megtörtént a nyitás Nyugat felé, de a nyugati nyitás ma prioritást élvez. Egyszerre kényszer ez és józan belátás. Kényszer annyiban, hogy kiderült: a Közép-Európáról, az Osztrák-Magyar Monarchiáról, vagy a cseh-lengyel-magyar testvériségről szőtt vágyképek illúziók. És nemcsak azért, mert Romániával nem jók Magyarország kapcsolatai, sőt még Csehszlovákiával sem felhőtlen a viszony, hanem azért is, mert gazdaságilag ennyire visszamaradott országok összefogásából, integrációjából egyértelmű felemelkedés aligha következhet be bármelyikük számára. (folyt.)
1990. szeptember 19., szerda 11:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|