|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Nyírádi bányazárás, Csab-pusztán bányanyitás - Sajtótájékoztató
Tapolcán
|
1990. július 2., hétfő - Vasárnap reggel befejezték a munkát
a vízveszélyes nyírádi bauxitbányákban, és hétfő reggel megkezdték a
termelést az új csab-pusztai bányában - jelentette be a hétfőn,
Tapolcán megtartott sajtótájékoztatón Fazekas János, a Bakonyi
Bauxitbánya Vállalat vezérigazgatója.
Szinte percnyi pontossággal hajtották végre a Minisztertanács 1989. április 20-án hozott határozatát, amely a Dunántúli Középhegység térségében megbomlott vízháztartás környezeti hatásainak ellensúlyozására, a hévízi tó védelmére 1990. június 30-ára tűzte ki a nyírádi bauxitbányászat befejezésének határidejét.
A Magyar Alumíniumipari Tröszt ennek megfelelően módosította bányászati tervét: túlmunkával, a termelőerők koncentrálásával meggyorsította a Nyírád térségi bauxitvagyon kitermelését. Emellett leállították a már 120 millió forintos beruházással feltárt lengyelmajori bánya építését. További 140 millió forintot költöttek a megszűnő bányák termelését pótló, csab-pusztai I-es bánya korábbi megnyitására. Az új bánya - amely a felmérések szerint nem veszélyezteti a karsztvízkészletet - az év második felében 180-200 ezer tonna bauxitot termel.
A bányászati érdekből történő vízkiemelést az év végéig fejezik be, és a jövő évben a jelenlegi 200-220 köbméter víz helyett csupán percenként 40-60 köbmétert emelnek ki a térség ívóvízellátására.
Elmondták, hogy a hévízi tó hozamában némi javulás tapasztalható, de a karsztvízrendszer visszatöltődéséhez évek szükségesek. A szakértők reménykednek abban is, hogy a karsztvízkészlet fokozatos feltöltődésével egyes régi, elapadt források is megélednek. A térség vízháztartását, környezeti és hidrogeológiai változásait a jövőben is műszeres megfigyelőhálózat ellenőrzi.
Bejelentették a sajtótájékoztatón azt is, hogy a csab-pusztai új bányával a foglalkoztatási gondok is megoldódtak. A régi bányák megszűnésével, ugyan kevesebb munkáskézre lesz szükség, de csak a csökkent munkaképességű bányászokat kellett nyugdíjazni, illetve a közeli időszakban 70-80 ember korengedményes nyugdíjazására lesz szükség. (MTI)
1990. július 2., hétfő 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|