|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Antall József - nyilatkozat, tárgyalások (3. rész)
|
Pierre Joxe francia belügyminiszterrel egyebek között megállapodás jött létre arról, hogy francia részről segítséget nyújtanak a helyhatósági választásokat követően a helyi közigazgatási rendszer kialakításához. Ugyancsak segítik a magyar rendőrség demokratikus átszervezését, közbiztonsági tevékenységének megszilárdítását, együttműködnek a magyar szervekkel a nemzetközi terrorizmus és a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben is.
Antall József a tájékoztatón nagy hangsúllyal szólt a politikai tárgyalásokról, az e téren kialakult egyetértésről. Rámutatott: Francois Mitterrand elnökkel, Michel Rocard miniszterelnökkel és a többi vezető francia politikussal, kormánytisztségviselővel folytatott tárgyalások új, az eddiginél magasabb szintre emelték a két ország közötti kapcsolatokat. ,,Nem hinném, hogy a történelem folyamán ezek a kapcsolatok bármikor is jobbak lettek volna, mint most,, - hangoztatta a magyar miniszterelnök, megismételve korábbi kijelentését: míg Franciaország számára régebben a közép-kelet-európai térségben más országok voltak a kiemelt partnerek, Magyarország pedig sok tekintetben a háttérbe szorult a francia politikában, addig most legalábbis egyenrangú lett a többi országgal és francia részről szoros együttműködést kívánnak megvalósítani vele.
A miniszterelnök elmondotta: valamennyi francia tárgyaló partnere felvetette a romániai helyzet problémáit. A nemzetközi témák során fontosságot kapott a Szovjetunió belső helyzetének megítélése, s ugyancsak minden politikai tárgyaláson felmerült az a kérdés: mi Magyarország álláspontja az európai biztonságról, a Varsói Szerződéssel kapcsolatos tanácskozásról is.
Ezzel kapcsolatban az MTI tudósítója megkérdezte a miniszterelnököt: bonni és párizsi tárgyalásai során sikerült-e megértetnie a magyar álláspontot a katonai tömbökkel kapcsolatban és nem fog-e ez az álláspont gondot okozni az európai biztonsággal kapcsolatos tárgyalásokon. Antall József válaszában - az Országgyűlés állásfoglalására és a kormány ismert álláspontjára hivatkozva - úgy vélekedett: a tárgyalásokon éreztették, hogy Magyarország megfontolt módszerekkel kívánja megoldani ezt a kérdést, ugyanakkor nem tudja elfogadni azt a módszert, amely ma is katonai tömbökben számol, a leszerelési kérdések rendezését csupán ,,tömbszempontokból,, kiindulva képzeli el. (folyt.)
1990. június 23., szombat 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|