|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar gazdasági átmenet
|
London, 1989. december 20. (BBC, Késő esti panoráma) - Most van kialakulóban Magyarország gazdasági jövőjének következő évtizede, vagy talán még hosszabb korszaka. És ezért fontos az átalakulás folyamata. Ezekkel az átmeneti kérdésekkel foglalkozik Kornai János professzor könyve: Indulatos röpirat a gazdasági átmentet ügyében. A címből kicseng, hogy erősen átérzett, régen érlődő, egyéni nézetekről van szó. Elolvasása után nyugodtan állíthatom, hogy gondolatok, megfigyelések, értékitéletek valódi kincsestára. Egy negyedórás beszélgetés csak 3-4 nyomtatott oldalnak felel meg, és ezért csak érinteni tudtuk a kérdések nagy részét, amikor ma délután felhívtam Kornai Jánost Bostonban, ahol a Harward Egyetem gazdasági professzora. Könyvében azt írja, hogy Magyarország helyzete nem olyan rossz, mint a hivatalos számok mutatják, és azt kérdeztem tőle először, hogy mi erre a magyarázat? - A fő magyarázat az, hogy a magánszektor és ezen belül leginkább az informális magánszektor - azt amit gyakran második gazdaságnak, vagy árnyékgazdaságnak neveznek - nincs kellőképpen nyilvántartva hivatalos statisztikával. Márpedig ez a magánszektor igen számottevően hozzájárul a magyar nemzeti jövedelemhez, és azok, akik abban résztvesznek, ebből jövedelmet szereznek. És az életszínvonaluk valószínűleg magasabb, mint amit ebből a hivatalos statisztika tükröz. - Csak durva becslésről lehet szó, de milyen százalékát teheti ki a nemzeti jövedelemnek? - Itt a legkülönbözőbb kombinációk vagy becslések terjedtek el közgazdász körökben valahol a 10 százalék és a 30 százalék között.
1989. december 20., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|