|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Bokor Imre megrovásban részesült
|
1990. február 26., hétfő - Mint a sajtó korábban beszámolt
róla, Bokor Imre nyugállományú ezredes, a nagy érdeklődést kiváltó
Kiskirályok mundérban című könyv szerzője ellen három érintett
tábornok büntetőfeljelentést tett a Budapesti Katonai Ügyészségen
nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt.
Az ügyben lefolytatott nyomozás során a katonai ügyészség azt állapította meg, hogy Bokor Imre könyvében alaptalanul, ellenőrizetlenül valótlan dolgokat állított Elkán Károly vezérőrnagyról, Komáromi István vezérőrnagyról és Reményi Gyula nyugállományú altábornagyról. Sem Elkán vezérőrnagy, sem Komáromi vezérőrnagy nem építkezett katonákkal, nem használt fel honvédségi anyagokat. Reményi altábornagy nem követett el visszaéléseket sem üdültetéssel, sem katonai gyakorlatokkal kapcsolatban; az ő katonai vezetői tevékenységét, szakértelmét illető megjegyzések ugyancsak megalapozatlanok, illetve nem bizonyítottak. Bokor Imre tehát az említett három katonai vezető sérelmére elkövette a nagy nyilvánosság előtti rágalmazás vétségét.
A Budapesti Katonai Ügyészség a tényállás tisztázása, a valóság bizonyítása után a nyomozást megszüntette. Bokor Imrét - figyelembe véve katonai pályafutását, cselekménye indítékait - megrovásban részesítette.
A határozat ellen a nyugállományú ezredes panaszt jelentett be. (MTI)
1990. február 26., hétfő 16:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|