|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
A csapatkivonásról nyilatkozik a Szovjet Déli Hadseregcsoport
parancsnoka (1. rész)
|
1990. február 22., csütörtök - Várhatóan néhány héten belül
aláírják azt a magyar-szovjet kormányközi egyezményt, amely végleges
formában szabályozza a hazánk területén tartózkodó szovjet csapatok
teljes kivonását. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott az MTI
munkatársának Matvej Burlakov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport
parancsnoka, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó szovjet
csapatok ügyeiben illetékes kormánymegbízott. Elöljáróban
hangsúlyozta: a csapatkivonásról szóló döntés nem érte váratlanul a
szovjet katonai vezetést, hiszen a moszkvai kormány 1985. óta, az
újszerű politikai gondolkodásmód elemei között foglakozott a
külföldön tartózkodó katonai erők csökkentésével is. E vonatkozásban
igen jelentős lépés volt a szovjet kormánynak 1988-ban hozott
döntése a szovjet fegyveres erők jelentős, egyoldalú csökkentéséről.
E határozatnak megfelelően 1989-ben 22 egységet vontak ki
Magyarországról, közöttük a 13. harckocsi hadosztályt, több mint
tízezer katonát, jelentős mennyiségű technikai eszközt és
fegyverzetet.
A szovjet csapatok teljes kivonásával foglalkozó magyar-szovjet tárgyalásokon a problémák széles körét kell megvitatni, amelyek többek között érintik a csapatkivonás szakaszait és időpontjait, a vagyoni és jogi problémák megoldását. Az e kérdéseket szabályozó egyezmény tervezete már elkészült, és befejezéséhez közeledik a csapatkivonások és az anyagi-műszaki eszközök elszállítására vonatkozó pontos időrend kidolgozása. Az első szakaszban a Déli Hadseregcsoport harci erejének alapját képező egységeket vonják ki, vagyis egy harckocsi hadosztályt, rakétaegységeket, repülőegységeket és más csapatokat. A második szakaszban következnek a többi csapatok, valamint az anyagi és műszaki eszközök. A debreceni városi tanács kívánságára viszont már az egyezmény aláírása előtt konkrét határidőt szabtak a város közelében, a repülőtéren állomásozó szovjet repülőegység kivonásáról, amelyet május végére befejeznek.
A vezérezredes szólt arról is, hogy nem feledkezhetnek meg az emberi tényezőről sem, arról, hogy számos tiszt és tiszthelyettes gyermeke most fejezi be iskolai tanulmányait, s a hivatásos katonák többségének, több mint 11 ezernek a Szovjetunió területén nincs lakása. Az egységek hazatérésük utáni új elhelyezési körleteiben most folyik a lakóházak és más objektumok építése, amit a kivonás ütemtervének összeállításakor szintén figyelembe kell venni. (folyt.köv.)
1990. február 22., csütörtök 15:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|