|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. február 20., kedd - A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi
Minisztériumban tartotta kihelyezett ülését kedden az Országgyűlés
mezőgazdasági bizottsága. Az eredeti napirendtől eltérően a
földtörvény módosításáról kezdtek vitát a képviselők, ugyanis Hütter
Csaba, a szaktárca minisztere módosító javaslatot terjesztett elő. A
miniszter bejelentette: olyan új információkat kapott a földek áron
aluli eladásáról, hogy szükségesnek tartja a törvény mihamarabbi
megváltoztatását. Az egyik nyugtalanító hír az újkigyósi tsz-ről
érkezett, ahol 2400 hektárnyi területet akart a termelőszövetkezet
szétosztani 600 tagja és alkalmazottja között, földterületenként
tízezer forintért, évi kétezer forintos részletekben. A valóságos
értéke ugyanennek a földnek 150-200 ezer forint körül mozog. Még
ennél is olcsóbban akarták vesztegetni a jánoshalmai Jókai Tsz közös
tulajdonban lévő földjeit. Az újkígyósi akciót végülis hatályon
kívül helyezte a Békés megyei ügyészség, ám, s ez egyáltalán nem
megnyugtató, ennek oka nem az eljárás jogtalansága volt, hanem
ügyrendi hiba, nevezetesen: a tsz nem módosította az alapszabályát.
A miniszter úgy vélte, a földek ilyesfajta ,,nevesítésével,, nem
lehet egyetérteni, csak az egykori tulajdonosok dönthetnek ebben a
kérdésben. A káros folyamat megakadályozására törvénymódosító
javaslatot fogalmazott meg, amely szerint a tsz-ek évente a
tulajdonukban lévő termőföldeknek mindössze egy százalékát
idegeníthetik el. Ez számítások szerint tsz-enként átlagosan 27
hektárt jelent.
Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) a vitában fenntartotta saját korábbi törvénymódosító javaslatát, miszerint fagyasszák be a földek elidegenítésének folyamatát, a szövetkezetek csak azokat a földeket értékesíthessék, amelyek kétség kívül tulajdonukban vannak, tehát azokat, amelyekhez nem megváltás révén jutottak, s amelyeket nem ingyenesen kaptak az államtól. A vitában hevesen összecsaptak a különböző nézetek, volt aki azt hangoztatta, hogy a földkérdés feszegetése pusztán a választási hadjárat része. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun) egyetértett a földforgalmazás befagyasztásával, de annak a véleménynek adott hangot, hogy a tsz-ek által megvásárolt földek eladását ne korlátozzák. Márton János (országos lista) javasolta: hozzanak létre földügyi bizottságokat, amelyekben a szövetkezeti tagokon kívül képviseltetnék magukat a község különböző érdekcsoportjai, politikai szervezetei is. (folyt.köv.)
1990. február 20., kedd 16:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|