 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
A Kisgazdapárt választási nagygyűlése Jánkmajtison és
Tiszabecsen (1. rész)
|
1990. február 18., vasárnap - A hét végén két választási
nagygyűlést tartott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári
Párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Gerbovits Jenő
főtitkárhelyettes és Nagy Ferenc alelnök szombaton Jánkmajtison,
vasárnap pedig Tiszabecsen ismertette a párt programját, s mutatta
be a helyi, 10. választási körzet képviselőjelöltjét, Kávássy Sándor
55 éves főiskolai tanárt.
A szónokok a több száz résztvevő előtt visszautasították az új
földosztás vádját, amivel mostanában illetik egyesek a
kisgazdapártot. Kifejtették: pártjuk nem akar új földosztást -
hiszen az már 1945-ben megtörtént -, hanem a föld tulajdonjogát
szándékozik rendezni az 1947. december 31-i telekkönyvi állapotnak
megfelelően. Azt követően pedig majd mindenki maga döntheti el, hogy
akar-e gazdálkodni a saját földjén, vagy sem. Ha igen, a gazdák
kapjanak vissza nem térítendő állami támogatást az induláshoz, a
vetőmagvak, a termelőeszközök beszerzéséhez. Aki pedig nem akar
gazdálkodni, annak a földet használó állami gazdaságok és
termelőszövetkezetek fizessenek a jövőben megfelelő bérleti díjat.
Hangsúlyozták: mindez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kisgazdák
nem akarják szétverni a mezőgazdasági nagyüzemeket, ellenkezőleg: a
gazdaságoktól azt várják, hogy üzleti alapon végezzenek majd
különböző szolgáltatásokat magángazdálkodóknak.
A párt főtitkárhelyettese és alelnöke kiemelte továbbá: a
kisgazdáknak nincs szándékában a rossz emlékű cselédséget
visszaállítani. Programjukban ezért megfogalmazták, hogy a földdel
nem rendelkező mezőgazdasági dolgozók között a nagyüzemek területét
fel kell osztani, hogy ők is tulajdonosokká válhassanak. A
felosztásnál javasolják, 20 százalékos arányban vegyék figyelembe a
bevitt termelőeszközök nagyságát, 80 százalékban pedig a ledolgozott
évek számát. Hangsúlyozták: az így földhöz juttatottak is maguk
dönthetik majd el, hogy a közösben maradnak-e, vagy egyéni
gazdálkodásba kezdenek.
A nagygyűlésen a szónokok bírálták a kormányt azért, hogy nem
akadályozza meg az állami vagyon véleményük szerinti elherdálását.
Követelték: az illetékesek azonnal szüntessék meg az új vállalati
formák - vegyes vállalatok, részvénytársaságok, kft-k - további
létrehozását, mert azok csak a hatalomátmentést szolgálják.
(folyt.köv.)
1990. február 18., vasárnap 14:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|