|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Gorbacsov reformjavaslatai
|
--------------------------
München, 1990. február 8. (SZER, Szerkesztők fóruma) - A müncheni studióban a mikrofonnál Szalay Tamás társaságában Román István. Londoni stúdiónkban - amellyel telefon-összeköttetésben vagyunk - Urbán György, az angolul író ismert politológus, a szovjet és a kelet-európai ügyek szakértője, aki több éven át a Szabad Európa Rádió igazgatója volt.
Ezen a héten mi más lehetne a témánk, mint Gorbacsov reformjavaslatai, a Szovjetunió Kommunista Pártjának hétfőn kezdődött és szerdán zárult ülése, az azon elfogadott határozat. Híradásainkban, politikai programjainkban tájékoztattunk arról, hogy az SZKP KB határozata két főbb változás köré csoportosítható.
Az egyik: az SZKP lemond az alkotmányban is biztosított egyeduralmáról, feladja az alkotmány hatodik cikkelyében körülbástyázott vezető szerepét. Ezzel függ össze, hogy elképzelhető legális ellenzéki pártok fellépése a Szovjetunióban.
A másik főbb változás az áttérés a kormányzás elnöki rendszerére.
Első kérdésem: valóban elmozdult-e a szovjet vezetés a többpártrendszer irányába, avagy csupán mederbe akarja terelni, szabályozni akarja az ellenzéki erők jelentkezését, mert a valóságban azokkal amúgy is számolnia kell? Első kérdésemhez várom Urbán György válaszát. (folyt.)
1990. február 8., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|