 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
- Ravasz György beszámolója - 3. folyt.
|
Mindebből az utcán legfeljebb a szokásos lipcsei hétfői
tüntetéseken érzékelhető valami. Nem az emberek rohannak ugyanis,
hanem az események. Az előrehozott választások alighanem
földindulás-szerű változást eredményeznek majd, legalábbis ami az
eddigi állampárt státuszát illeti. Ám a helyzet már túljutott azon a
ponton, amikor valamiféle NDK-beli megoldásról lehet beszélni.
A Kezdeményézés a Békéért és az Emberi Jogokért, a legrégibb
ellenzéki szervezet egyik vezetője így jellemzi 1990 februárjának
légkörét:
- Az emberek végre szeretnék learatni erőfeszítéseik
gyümölcseit. Jólétet akarnak, teli kirakatokat, valamit amiért
érdemes az országban maradni és dolgozni, s mindezt azonnal akarják.
A politika ebből a szempontból áttekinthetetlennek, zavarónak, de
legalábbis másodlagosnak tűnik. Ezért egyre többen látják be, hogy
az egyetlen megoldás gyorsan csatlakozni a Szövetségi
Köztársasághoz, ahhoz az országhoz, amelynek működő gazdasága van,
ahhoz az országhoz, amelyre mindig is orientálódtak.
Valóban, még a futó benyomások is arra vallanak, hogy minden
egyéb mellékes. A Modrow-kormány egymással vitatkozó nyilatkozatai
az ellenzéki pártok választási előkészületei, s mellékes maga az
egyébként érdekes és gondolatgazdag lipcsei rendezvény is, amelynek
résztvevői legközelebb talán már egy egységes Németországban
vitatkoznak az új európai államalakulat vagy konföderáció már csak
földrajzilag keleti felének gondjairól, bajairól. +++
1990. február 8., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|