Rendszerváltás és az MTI

	Filmfesztivál: a zsűri nyilvános vitája (1. rész)
1990. február 8., csütörtök - A zsűri nyilvános ülésével folytatódott csütörtökön a Budapest Kongresszusi Központban a XXII. Magyar Filmszemle. Szőts István zsűrielnök, az Emberek a havason című film világhírű rendezője vette elsőként számba a szemlén bemutatott műveket, s szólt általában a magyar filmről, amely jelenleg ,,hánykolódik, de nem süllyed el,,. Mint mondta, a vetített produkciókon fellelhetők a gazdasági válság nyomai, annyiban, hogy a 16 játékfilmből 15-nek alacsony volt a költségvetése. Feltehetőleg ez a pénzszűke vezetett ahhoz is, hogy a szemlén hiányoztak a ,,nagy nevek,, az alkotók sorából. Nélkülük pedig a mezőny nem tükrözi igazán a magyar film helyzetét. Paradox módon viszont éppen a törzsalkotók visszavonulása adott lehetőséget az elsőfilmesek bemutatkozásának. A dokumentumfilmek jelentőségéről szólva kiemelte: forrásmunkákkal egyenértékűek a múltunkat feltáró és megőrző filmtekercsek; bátor kezdeményezésükkel megelőzték az irodalom és a történelem krónikásait. Véleménye szerint a szemlén műsorra tűzött munkák közül többet - például a Gulyás testvérek, a Böszörményi-Gyarmathy alkotópáros, Sára Sándor és Schiffer Pál filmjeit- az iskolai oktatásban is illene kötelezővé tenni. A látott játékfilmek legtöbbjét jegyző elsőfilmesek ígéretesek, reménytkeltők, de egyik sem állt elő ,,teljes fegyverzetében,, - tért át a zsűrielnök a játékfilmek értékelésére. Új stílust kereső vitalitásukat imponálónak tartotta. Keresett modernségük viszont nem mindig őszinte: útkeresésük szerinte nemritkán művi és formalista volt. Technikai tudásuk és felkészültségük azonban igen magas szintű. - Amennyiben lehiggadva, szertelenségüktől megszabadulva humánus, emberi témákra találnak, eljuthatnak az igazi műalkotás szintjére - mondotta Szőts István. Ezután a zsűritagok adtak hangot véleményüknek. Badal János Franciaországban élő operatőr szerint a vetített produkciókból úgy tűnik, mintha az alkotók megfeledkeztek volna a közönségről, s elszakadva a nézőktől öncélúan forgatnák filmjeiket. Feliks Falk lengyel filmrendező kevés olyan alkotást fedezett fel, amely tartalmában újat, fontosat mondana. Hozzátette: ennek az is lehet az oka, hogy a cenzúra megszűntével a szabadságát visszanyerő filmművészet elvesztette azt a motiváltságát, hogy akadályokat döntsön le. (folyt.köv.) 1990. február 8., csütörtök 17:35
Vissza »

	Filmszemle: a zsűri nyilvános ülése (2.rész)
Feliks Falk a dokumentumfilmeket elemezve úgy vélte: többségüket nehéz dokumentumfilmnek nevezni. Mivel hiányzott a munkákból a rendezők aktív közreműködése, s a túlnyomórészben hosszú filmek csupán a hősök bemutatására szorítkoztak a produkciók akár levéltáraknak is készülhettek volna . A dokumentálás szempontjából minderre szükség van - vélekedett-, művészileg viszont az ilyen munkák nem értékesek. Ez utóbbi témához kapcsolódott Koltai Lajos operatőr, aki meglepődésének adott hangot, hogy évek óta ugyanabban a pózban, ugyanazon korokról forgatnak dokumentumfilmeket. - Könnyű hősőket találni Magyarországon, mert sajnos van elég; szükséges is sorsuk széles körben való megismertetése, de ne nevezzük a szerkesztetlen archiválást filmművészetnek - hangoztatta. Hozzátette, hogy szerinte gyakran nemtörődömség, kívülállóság jellemezte a filmesek szemléletét, s a dokumentumfilmekben időként még etikátlansággal is találkozott. Az angol David Robinson, a ,,The Times,, állandó filmbírája zsűritársaival szemben határozottan kiállt az archív jellegű dokumentumfilmek mellett. Létrejöttük, mint mondta, abból a szükségszerűségből fakadt, hogy a jövő számára megőrizzék a múltat; minderre pedig megfelelő mód az arcot, mimikát mutató egyszerű beállítás. A játékfilmeket elemezve kiemelte: technikai értelemben rengeteg talentumot vonultatott fel a szemle; hiányzott viszont az alkotásokból a tartalom. Kornis Mihály író szerint ,, egyik film rosszabb volt, mint a másik,,, az elsőfilmesek munkái közül pedig csak a ,,kisebb vagy nagyobb bukás,, alapján lehetett választani. Kitért arra is, hogy a fiatal rendezők nem értenek kellően a szereplők vezetéséhez. Elismerésssel szólt viszont az operatőri munkákról, s általában a díszletekről, a látványról. Schlett István politológus a látottak alapján úgy vélte, hogy a szakma óriási bizonytalanságban vergődik. Értékelése szerint a mai filmgyártásból hiányzik az ízlés, a szakmai és a morális kontroll. A XXII. Magyar Filmszemle csütörtök este a díjak átadásával, valamint Hartai László: Dámák című filmjének díszelőadásával fejeződőtt be. (folyt.köv.) 1990. február 8., csütörtök 17:38
Vissza »

	Filmszemle: a zsűri ülése (3. rész)
A nemzetközi zsűri nem adta ki sem a fődíjat, sem a legjobb női alakításért járó elismerést. A filmszemle díját játékfilm kategóriában Zsombolyai János: A halálraítélt című filmjének ítélték. A különdíjat megosztva adták Fehér György: Szürkület és Sopsits Árpád: Céllövölde című produkciójának. Rendezési különdíjat kapott Szomjas György: A könnyű vér című filmjéért. Az operatőri díjat Szabó Gábor vehette át a Meteo és A halálraítélt című filmekben nyújtott tevékenységéért. Az elsőfilmes alkotóknak járó díjat - egyben a Fővárosi Tanács díját - Deák Krisztinának ítélte a zsűri. A legjobb férfiszínészi alakításért Gáspár Sándort díjazták. Zygmund Konieczny a Potyautasok zenéjéért kapott elismerést, Zsótér László pedig a Meteo látványtervezéséért. A dokumentumfilm kategória díját a Vérrel és kötéllel című film, Zsigmond Dezső és Erdélyi László produkciója nyerte el. Különdíjat kapott A halál villamosa, Vészi János filmje, s szintén különdíjjal ismerték el Sipos András Statárium című alkotását. A Filmművész Szövetség Bajcsy-Zsilinszky-díját Sára Sándor filmrendező, a Színház- és Filmművészeti főiskolások díját pedig Szabó Gábor operatőr kapta. A külföldi filmszakemberek elismerését Sopsits Árpád kapta a Céllövölde című filmért. A Magvető Kiadó irodalmi díját Keményfi Bélának, a Te még élsz? című film főszereplőjének adták. A kiadó Bereményi Gézát a Potyautasok forgatókönyvéért díjazta. A zsűri díját Tényi István rendező, a Fénykép tanítványoknak - Balázs Béláról című produkcióért kapta. (MTI) 1990. február 8., csütörtök 19:39
Vissza »