 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
Lenin zsebórája és egyéb passziók (2.rész)
|
Willi Stophnak a vadászat mellett a melegházi növények voltak a
gyengéi. A kertészkedő hajlamú ex-kormányfő élt-halt a távoli
vidékekről hozatott növénycsodákért. Ki szólhatta meg őt azért, hogy
lelkiismeretesen gondoskodott az üvegházak fűtéséről? Igaz, a fűtési
számlákat - évi 221 ezer márkát - nem ő fizette...
Erich Honecker vadász-szenvedélye közismert volt. A diplomáciai
testület számára az év nagy eseménye volt a januári és a szeptemberi
nagy csoportos vadászat a Schorfheide-ben vagy a türingiai erdőben.
A hatalmas trófeák mellett Honecker vonzódott a kisebb, ám
munkásmozgalmi értékkel bíró csecsebecsékhez is. Ilyen volt Lenin
egykori zsebórája, amely egy aukción bukkant föl valahol Svájcban, a
külkereskedelmi minisztérium leleményes államtitkára, egy bizonyos
Alexander Schalck-Golodowski - van, aki e nevet nem ismeri? -
energiát, fáradságot és költséget nem kímélve megszerezte a főtitkár
számára az áhított kincset.
A zsebóráért kifizetett 750 ezer nyugatnémet márka (
), persze
nem Margot Honecker háztartási pénzéből származott, hanem az
államkasszából - vagy esetleg az NSZEP kincstárából? Ki tudja ezt ma
már pontosan megmondani, hiszen az egykori állampárt jellegzetes
tulajdonsága volt, hogy összemosódott az állammal - a munkások és
parasztok államával, ahogyan Honecker büszkén emlegette ünnepi
beszédeiben az NDK-t. Schalck-Golodowskinak köszönhette az egykori
főtitkár azt is, hogy miközben az állami bank nagylelkűen 15
nyugatnémet márkával bocsátotta útjukra a nyugati rokonokhoz utazó
egyszerű állampolgárokat, addig ő maga 100 millió valutamárka (dm)
értékű devizaszámlával rendelkezett.
Az ügyészi tájékoztató nyilvános volt, az ott elhangzottak
jónéhány központi és megyei lapban megjelennek. Honeckernek és
társaiknak eddig sem volt sok esélyük a fölmentésre, ám a most
kiteregetett szennyes újabb okot szolgáltat nekik ahhoz, hogy
magukat még inkább összehúzva, lesütött szemmel lépjenek majd a
bírósági tárgyalóterembe.+++
Dorogman László (Berlin), MTI-Panoráma
1990. február 8., csütörtök 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|