|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
A sportirányítás változásai (1. rész)
|
1990. február 8. csütörtök (MTI) - Az 1989 májusától érvényben lévő jogszabály szerint a közgyűléseken újjáválasztott, illetve újonnan megalakult sportági szakszövetségek önálló jogi személyeknek számítanak. Vajon tudnak-e élni önállóságukkal a szövetségek, és a gyakorlatban pár hónapja érvényesülő változás hogyan érinti az OSH életét, munkáját? - ennek a kérdésnek járt utána az MTI munkatársa, Faragó Judit. Elsőként dr. Molnár István, az OSH sportigazgatási, jogi és tájékoztatási főosztályának vezetője nyilatkozott.
Szükségszerű volt-e ez a szervezeti változtatás a magyar sportéletben?
- A változtatás elkerülhetetlen volt, hiszen a sportéletet nem lehet kiszakítani a társadalom egészéből - mondta dr. Molnár István. - A szövetségek önkormányzatát a gazdasági, politikai és társadalmi változások tették szükségessé. A sportirányításban - az élet más területeihez hasonlóan - fel kellett számolni az utasításos rendszert, azaz az állam sportban betöltött szerepét felül kellett vizsgálni. Szeretném hangsúlyozni, a hivatalnak nem állt szándékában a szövetségeket a bizonytalanságba taszítani, mint ahogyan azt sokan állítják. Az már más kérdés, hogy mint minden újítás, ez sem jár zökkenők nélkül. Ráadásul a problémák amúgy is hatványozódnak a nehéz gazdasági helyzetben.
Az már világos, hogy az önállósodás gyökeresen megváltoztatta a szövetségek helyzetét. De hogyan érintette mindez a sporthivatalt?
- A módosuló feladatok miatt az apparátus létszámát és összetételét is meg kellett változtatnunk, ami konkrétan azt jelenti, hogy 330-ról 75 főre csökkentettük állományunkat. A felszabadult munkaerőből 132 dolgozó átkerült a MOB-hoz és a szövetségekhez. A jelenlegi gárdának mindenképpen más szemlélettel és gondolkodásmóddal kell dolgoznia. Számunkra ugyanúgy ,,tanulóév,, lesz az idei, mint a szövetségek szempontjából.
Mennyiben változik az anyagi támogatás azután, hogy az OSH ,,levette a kezét,, a szövetségekről?
- Ami az úgynevezett központi keretet illeti, a sportágak működéséhez, a felkészüléshez és utazásokhoz adott állami támogatás semmivel sem lesz kevesebb, mint tavaly. Az már más kérdés, hogy ez az infláció tudatában mire elegendő? A támogatás egy részét továbbra is devizában adjuk, amit többek között beszerzésre, utazásra, szállásokra, nevezési- és napidíjakra használhatnak fel a szövetségek. Abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy az állami költségvetés a sportra egyáltalán nem ad valutát, viszont az általunk kitermelt deviza 75 százalékát megtarthatjuk. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 13:20
|
Vissza »
|
|
A sportirányítás változásai (2. rész)
|
Addig, amíg a fennmaradáshoz szükséges pénzt az állam adja, lehet-e beszélni a függőségi viszony megszűnéséről?
- Központi támogatás nélkül a sport nem létezhet, ennek ellenére az önkormányzat megvalósítható. Az OSH ezentúl csak korlátozott körben végzi ellenőrző, koordináló tevékenységét. Ezek nélkül viszont anarchia alakulna ki Gondolok itt arra, hogy az OSH ellenőrzi a központi keret felhasználását, egységes koncepciókat ad olyan kérdésekben, mint az átigazolások, a doppingellenőrzés, a nemzetközi kapcsolatok témaköre. Ezeket egyrészt jogszabályokkal, másrészt az eddigi főtitkári értekezletek helyébe lépő elnöki megbeszélésekkel valósítjuk meg. Ezeknek az értekezleteknek egyébként gyökeresen megváltozik a jellege. A korábbi ,,utasításos hangnem,, helyett a konzultáláson lesz a hangsúly. Az előbb említett témák kivételével szabadkezet kapnak a szövetségek.
Tudna erre konkrét példát mondani?
- Például az adott szövetség szíve-joga eldönteni, kiket utaztat egy adott világversenyre, nincs szükség a keret összetételének jóváhagyására. Az más kérdés, hogy esetleg az OSH nem tudja a tervezett létszámú csapat utazását finanszírozni. Ezentúl a szövetségek kedvük szerint köthetnek szerződést a sportszergyártó cégekkel. Az OSH-nak idő előtt fel kellett bontania az adidasszal kötött megállapodást, amely a sportágak nagy többségét érintette. Az adidas ezt a kényszerlépést megértette. A jövőben a szövetségeken múlik, mennyire kedvező szerződést kötnek, és melyik céggel.
A szövetségek önállóak lettek, a MOB egyre hatékonyabban járul hozzá a magyar sportélet gondjainak megoldásához. Nem módosítja ez az OSH eddig betöltött szerepét?
- Régebben a sporthivatal és az olimpiai bizottság szerepe és apparátusa ,,összemosódott,,. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy a szervezeti önállósodással együtt a MOB egyre nagyobb szerepet kér, hiszen a magyar sportnak minden támogatóra szüksége van. Ugyanakkor a MOB - mint társadalmi szervezet - nem láthat el állami koordinálást igénylő feladatokat. Ezért az a cél, hogy a két szervezet összehangoltan, egymást támogatva végezze dolgát. Ami az OSH szerepét illeti, végsősoron pozitívan értékelem, hogy Magyarországon nem drasztikusan, hanem viszonylag előkészítetten és megfontoltan zajlott le a sportirányítás rendszerének megváltoztatása. (folyt.köv.)
1990. február 8., csütörtök 13:22
|
Vissza »
|
|
A sportirányítás változásai (3. rész)
|
Igy nálunk - ellentétben a többi közép- és kelet-európai országgal, ahol nagy a zűrzavar e téren - biztosítva látom a folyamatosságot, amire bizonyíték, hogy az 1989-es év az olimpiaihoz, az 1988-ashoz hasonló sikereket hozott a magyar sport számára - fejezte be nyilatkozatát dr. Molnár István.
x x x
A sportszerkesztőségek figyelmébe
----------------------------------
Pénteki kiadásunkban ugyanerről a témáról néhány szövetség vezetői nyilatkoznak.+++
1990. február 8., csütörtök 13:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|