|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország-Vatikán: új szakasz kezdődik 1.
|
Róma, 1990. február 07. szerda (MTI-Panoráma) - Agostino
Casaroli bíboros, a vatikáni egyházkormányzat vezetője novemberben
ünnepelte 75. születésnapját. Minden megemlékezés és méltatás
kiemelte akkor: most érik be igazán a vatikáni ,,keleti politika,,,
amit ő kezdett el 1964-ben a magyar kormánnyal kötött részleges
megállapodással. Gorbacsov vatikáni látogatása volt a csúcsa e
politikának, amely arra irányult, hogy a katolikus egyház jobb
működési feltételekhez jusson a kommunista kormányzatok alatt.
Az egyházközpont apró kompromisszumokat kötött az ateista ideológiai alapon álló, keményen vallásellenes rendszerekkel, párbeszédet építve türelemmel, kis lépésekkel. Megegyezett püspökök kinevezésében, a papi szemináriumok működési feltételeiben, a hitoktatás dolgában. Gyakran hosszas alkudozásba került mindez, és eredménytelen volt a fáradozás. A kommunista kormányzat elérte e párbeszéd révén, hogy kijelenthette: ,,az állam és egyház viszonya rendezett,,, Ám mindenki tudta: egyenlőtlen felek viszonya volt ez.
A kelet-európai földindulás gyökeresen új helyzetet teremtett most ebben is. A Vatikán nem tétlen szemlélője volt e folyamatnak, hanem - elsősorban Lengyelországban - cselekvő részese és alakítója. A vatikáni bronzkapu mögött éberen figyelték és pontosan érzékelték a helyzet változását. Tudják: nem apró engedményeket kell már kialkudni, hanem a születő demokratikus jogállamban törvényes biztosítékokkal szabályozni az egyház jogállását, működési feltételeit, a vallásos emberek hitbeli szabadságát.
Ez alapvetően más, mint az előző 25 év politikája, noha annak is megvolt a maga jelentősége és érdeme. A legjobban tudja ezt maga Casaroli bíboros, a folyamat elindítója. ,,Folytattunk párbeszédet eddig is. Nem hiányzott az egyetértés sok téren. Mostantól azonban, azt hiszem, ez elmélyülhet és nagyobb eredményeket hozhat. Remélem, új korszak kezdődik a magyar-vatikáni kapcsolatokban,, - mondta elindulása előtt az MTI-nek.
A Szentszék és a Magyar Köztársaság kapcsolatainak helyreállítása elől az Országgyűlésben minap meghozott lelkiismereti és vallásszabadsági törvény elfogadása hárította el az utolsó akadályt. Ez az a jogi garancia, amely egyenrangú felekké változtatja az egyházat és az államot, és amely alapvető emberi demokratikus jogként szavatolja a hívők vallásszabadságát. Ez ugyanis korántsem abból áll, hogy a templomok nyitva vannak, és aki akar, vasárnap mehet misére. Többnek kell lennie - amint ezt II. János Pál pápa több ízben is kifejtette. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetés nélküli emberi jognak. (folyt.)
1990. február 7., szerda 16:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|