|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Konzultáció a pártok és az ország vezetői között (2. rész)
|
E módosítás lényege az lenne, hogy mielőbb töröljék el az ajánlási szelvények rendszerét, mert ez olyan visszaélésekre, csalásokra, bűncselekményekre ad alapot, amelyek révén megkérdőjelezhető a választás demokratikus volta és tisztasága. A Centrumpártok Szövetségének több képviselője kijelentette: ha nem módosul a választójogi törvény, akkor nemzeti bojkottra szólítanak fel, illetve megóvják a választást.
A vitából végül kitűnt, hogy az ajánlási szelvények alkotmányellenes volta miatt - személyiségi jog megsértése, magánszemélyek adatainak kiszolgáltatása, a választás titkosságának sérelme miatt - a Független Magyar Demokrata Párt bejelentést tett az Alkotmánybíróságnak. A vitát végül is azzal zárták le a tárgyaló felek, hogy megvárják az Alkotmánybíróság állásfoglalását. Szűrös Mátyás ígéretet tett, hogy az Alkotmánybíróságnál sürgetni fogja e kérdés megtárgyalását, hogy még az Országgyűlés februári ülésszaka előtt erről a nyilvánosságot tájékoztathassa.
A választójogi törvény módosítása ellen érvelt - főként technikai kivihetetlensége miatt - az MDF, az MSZP, a Magyar Néppárt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselője.
Hosszas és éles vita után kompromisszum született az alapvető élelmiszerárak befagyasztásának lehetőségéről. Németh Miklós miniszterelnök ugyanis kifejtette: a piacgazdaságra való áttérés nemcsak megrázkódtatásokkal jár, hanem a kormány beavatkozási lehetőségeit is erőteljesen korlátozza, így adminisztratív eszközökkel ezt nem látja megvalósíthatónak, sőt, a kormány is és személy szerint ő is ellene van mindenféle ár- és bérstopnak. Ennek figyelembe vételével a pártok abban állapodtak meg, hogy felszólítják a gazdálkodó szervezeteket: a választási kampány idejére árpolitikájukban tanusítsanak messzemenő önmérsékletet, és különösképpen az alapvető élelmiszerek árának emelésétől tartózkodjanak.
Németh Miklós válaszolt Csengey Dénes további észrevételeire is. Elmondta: a nemzeti, illetve önkormányzati vagyon egyes, az átmenettel kapcsolatos kérdéseiről a Parlament legutóbbi ülésszakán döntött. A szovjet hadgyakorlat megrendezését cáfolta, hozzáfűzve: ennek alapja valószínűleg az lehetett, hogy a Varsói Szerződés programjában eredetileg valóban szerepelt egy ez év tavaszi magyarországi hadgyakorlat. Ez azonban többszöri tárgyalás eredményeként elmarad. (folyt.köv.)
1990. február 7., szerda 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|