 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
Agostino Casaroli életrajza
|
1990. február 6., kedd - Agostino Casaroli bíboros
államtitkár, a vatikáni Egyházi Közügyek Tanácsának elnöke 1914-ben
született Castel San Giovanniban. A harmincas években kánonjogott
tanult a Laterán-egyetemen, majd a Pápai Egyházi Akadémián folytatta
tanulmányait. 1937. május 27-én szentelték pappá; 1940-től áll a
vatikáni kúria szolgálatában. 1958-tól 1961-ig a vatikáni Egyházi
Közügyek Tanácsának titkára volt. Ebben a minőségében a pápa
személyes megbízottjaként tartotta a kapcsolatot a szocialista
országokban tevékenykedő katolikus egyházakkal. 1967-ben érsekké
nevezték ki, 1969-től helyettes államtitkár volt. 1970-ben II. János
Pál pápa bíborosi rangra emelte és a vatikáni államtitkárság és az
Egyházi Közügyek Tanácsának vezetésével bízta meg.
A bíboros a Vatikán ,,keleti politikájának,, kezdeményezője és
egyik legfontosabb megvalósítója. Tevékenysége nagy jelentőségű a
Szentszék és a kelet-európai országok kapcsolatainak viszonylagos
normalizálásában és a térség katolikus egyházai működési
feltételeinek javításában. Casaroli bíboros a Szentszék
megbízottjaként részt vett a helsinki konferencián, és a pápa
megbízásából ő írta alá a záródokumentumot. Azóta is nagy figyelmet
fordít az európai együttműködési folyamatra, amelynek konferenciáin
a vatikáni küldöttségek rendszeresen részt vesznek és konstruktív
szerepet játszanak. Vezetésével szélesedtek ki a Vatikán és az ENSZ
kapcsolatai.
Hazánk és a Vatikán kapcsolatainak alakulásában Casaroli bíboros
különleges szerepet töltött be. Részese volt az 1963-ban megindult
tárgyalásoknak, és 1964. szeptember 15-én a szentszék képviseletében
ő írta alá a magyar-vatikáni részleges megállapodást. Azóta többször
járt Magyarországon, legutóbb 1980-ban a Szent Gellért ünnepségek
alkalmából. Jól ismeri a magyarországi viszonyokat, s a magyra állam
és a katolikus egyház kapcsolatait.
A bíboros kiemelkedő nemzetközi megbecsülésnek örvend; nagy
műveltségű, széles látókörő politikus. Magyarországhoz szívélyes
viszony főzi. Az utóbbi években többször is kifejezésre juttatta
nagyrabecsülését országunk, a magyar kül- és belpolitika iránt.
(MTI)
1990. február 6., kedd 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|