 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (2. rész)
|
A következőkben Fock Jenőt hallgatta meg a vizsgáló bizottság. A
volt miniszterelnök kijelentette, hogy semmilyen beleszólása nem
volt katonai személyi kérdésekbe. A Czinege Lajossal kapcsolatos
morális problémák tudomására jutottak, de ezek kivizsgálása a
Központi Bizottság illetékes titkáraira, nevezetesen Biszku Bélára
és Korom Mihályra tartozott volna. Már csak azért is, mert a
honvédségnek állami felügyelője nem volt. Fock Jenő mejegyezte: ha
csak a fele igaz volt annak, amit akkoriban Kárpáti Ferenc ez ügyben
Kádár Jánosnak megírt, Czinegét azonnal fel kellett volna menteni.
Hogy ez nem történt meg, s Czinege Lajos oly hosszú ideig a helyén
maradhatott, annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés
parancsnoksága meg volt vele elégedve.
A hadsereg gazdálkodásával kapcsolatban a nyugalmazott
miniszterelnök kifejtette: lehetetlennek tartja, hogy a külföldről
kölcsönként felvett milliárdokat itt herdálták volna el.
Az ülésen szóba került az 1968-as csehszlovákiai bevonulás is.
Erről Fock Jenő elmondta, hogy a bevonulás tényét hónapokkal
korábban eldöntötték, ő és Kádár János csak az utolsó pillanatban -
,68 augusztus elején - adta be a derekát, burkolt moszkvai
fenyegetés hatására. (folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|