|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága (1. rész)
|
1990. február 6., kedd - Az Országgyűlés honvédelmi vizsgáló
bizottsága Raffay Ernő elnökletével kedden folytatta a
meghallgatások sorát Bokor Imre ezredes Kiskirályok mundérban című
könyve kapcsán. Ezúttal Marosán György, Fock Jenő, Trombitás Dezső
és Beregi István tapasztalataira, véleményére volt kíváncsi a
bizottság. Elsősorban azt firtatták, milyen valóságtartalma van a
könyvnek, s azt, hogy az abban vázolt, s erősen kifogásolható
esetekért, magatartásformáért kit és mennyiben terhel felelősség.
Marosán György - aki a vizsgált időszak elején az MSZMP adminisztratív titkáraként felügyelte a Belügyminisztériumot, a Honvédelmi Minisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot - derűsen anekdotázva válaszolt a kérdésekre. Marosán György elismerte, hogy a fegyveres erők felügyelete hozzá tartozott annak idején, de kijelentette, hogy Czinege Lajos miniszteri kinevezéséről Kádár János döntött. Ő - mármint Marosán - Czinegét alkalmatlannak tartotta a honvédelmi miniszteri posztra, ám ,56-os magatartása, helytállása - egyesek megítélése szerint - elegendő alapot teremtett 25 évnyi miniszterségéhez. Egyebek között ez az eset, valamint a pártban tapasztalható morális fellazulás és a Kádár János körül kialakult spicli-rendszer vezetett oda - mondotta Marosán György -, hogy 1962-ben lemondott tisztségeiről. Az idős politikus hangoztatta: Czinege nem született korruptnak, a körülmények tették azzá, s ez hasonlóképpen volt a többi szocialista országban is.
Marosán György kifogásolta, hogy a könyv több helyen is foglalkozik személyével. Véleménye szerint a leírt jelenetek hamisak, hazugságokat tartalmaznak. Azért döntött mégis úgy, hogy eljön a vizsgáló bizottság elé, mert elejét akarta venni a rosszízű találgatásoknak. Végül - bár erről senki sem kérdezte - szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy összes vagyona egy háromszobás lakás. (folyt.köv.)
1990. február 6., kedd 16:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|