 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságnak ülése (1.
rész)
|
1990. január 5., péntek - Az Országgyűlés felhatalmazza a
Minisztertanácsot, hogy a szovjet kormánnyal folytatott
tárgyalásokon - a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal
összefüggésben - szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet
csapatok mielőbbi kivonását, lehetőség szerint már 1990. december
31-ig. A teljes csapatkivonásról folyó tárgyalásokról a kormány - a
diplomáciai normák megtartásával - tájékoztassa a közvéleményt
Az
Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága pénteki együttes
ülésén nagy szavazattöbbséggel így öntötte végső formába Sebők János
Veszprém megyei képviselő határozat-tervezetét.
A nyugalmazott tábornok eredeti határozat-tervezete arra
utasította volna a kormányt, hogy a Szovjetunióval folytatott
kétoldalú tárgyalásokon kategorikusan 1990. december 31-ét jelöljék
meg a teljes csapatkivonások végső határidejének. Ez a ,,nyers,,
változat élénk disputát váltott ki a jelenlévő honatyák, illetve a
kormány meghívott képviselői körében. Ugyan a felszólalók
egyöntetűen osztották azt a vélekedést, miszerint a szovjet csapatok
kivonása nem stratégiai kérdés - mint azt Matvej Burlakov
vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka nyilatkozta a
napokban -, lényegileg nem módosítaná a kontinensen kialakult
erőegyensúlyt. Vita támadt azonban a képviselők között a teljes
kivonás ütemezésével kapcsolatban. Többen figyelmeztettek arra, hogy
az év végi határidő kijelölése egyfajta ultimátummal érne fel.
Egyébként is, a kérdés nem szakítható el az európai hagyományos
fegyveres erőkről folyó bécsi tárgyalások alakulásától. A két
testület tagjainak többsége végül elfogadta ezt az érvelést, és
Réger Antalnak, a külügyi bizottság titkárának javaslata nyomán a
kompromisszumos változatot hagyta jóvá. Ezzel a ,,finomított,,
tervezettel egyébként az előterjesztő képviselő maga is egyetértett.
A tervezet határozati erőre emelése most már az Országgyűlés
plénumára vár.
Ugyancsak nagy szavazataránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők
Jánosnak azt a tervezetét, amely kimondja: az Országgyűlés a Varsói
Szerződés Politikai Tanácskozó testületébe a Magyar Köztársaság
meghatalmazottjaként kijelöli a köztársaság elnökét, helyettesének
pedig a Minisztertanács elnökét. (folyt.köv.)
1990. január 5., péntek 15:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|