|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A nemzeti csúcs közleménye (1. rész)
"A konzultáció résztvevői - a pártok vezetői, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a
miniszterelnök - felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a
választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő
önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak
emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget,
nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében.
"
SZER, Választási híradó:
A FKGP állásfoglalása a földről
"A föld-eladások célja elsősorban a földtulajdoni viszonyok
összezavarása, az 1947-es földtulajdoni állapotokhoz való
visszatérés megakadályozása.
A Független Kisgazdapárt világosan kifejezésre juttatta, hogy
belpolitikai békét akar, nem kívánja a kormány megbuktatását, de
ennek legfontosabb előfeltétele az állami-, és tsz-földek
elidegenítésének felfüggesztése.
Őszinte sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány nem
vette komolyan figyelmeztetésünket, rosszul mérte fel, túlbecsülte
saját erejét, és alábecsülte a Független Kisgazdapárt politikai
súlyát.
A kormány és az általa rángatott pipogya marionett parlament
rákényszeríti a Független Kisgazdapártot, hogy határozott lépéseket
tegyen."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar gazdaság átalakítása
|
----------------------------- München, 1989. november 19. (SZER, Párizsi magyar figyelő) - Kemény István heti rovata következik: Kornai János 33 éve foglalkozik a szocialista gazdaság működésének elemzésével. Munkái - különösen a Hiány című műve - az egész világot bejárták, most azonban nem tudományos művet, hanem programjavaslatot írt a magyar gazdaság átalakítására. Címe: Indulatos röpirat az átmenet ügyében. A Heti Világgazdaság november 11-iki számában közölt interjúban Réti Pál elsőnek azt kérdezte Kornaitól, hogy miért éppen most lép ki az általa választott szerepkörből, miért éppen most áll elő egy átfogó gazdaságpolitikai javaslattal. Kornai válasza úgy szólt, hogy akkor érdemes javaslatot készíteni, ha az ember bízik benne, hogy megfogadják. Eddig nem volt meg ez a bizalom, s most, a leendő, szabadon megválasztandó parlamentnek és az általa választott kormánynak szól a bizalom. Mint az interjúból kiderül, Kornai a gazdaságban két szektort különböztet meg, az egyik az állami, a másik a magánszektor. Az egyik - az állami - rosszul működik, a másik - a magánszektor - jól működik. Valóban, annak, aki hosszú idő után látogat haza, kettős benyomása van. Az egyik szerint minden rosszul megy, a másik szerint mégsem megy minden rosszul. Ez a második benyomás a magánszektornak köszönhető. Sokan figyelmeztetnek az összeomlás veszélyére. Alighanem a magánszektornak tulajdonítható, hogy ez az összeomlás eddig nem következett be. Más különbség is van a két szektor között. Ez abban áll, hogy a magánszektorban az emberek a saját pénzüket költik, az állami szektorban viszont a különböző vezetők a mások pénzét, az ország pénzét költik. Éppen ezért a magánszektornak teljes szabadságot követel Kornai. Az állami szektorban viszont a legszigorúbb rendet akarja bevezetni. Idézem: (folyt.)
1989. november 19., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|